Nyugat · / · 1936 · / · 1936. 10. szám · / · KÜLFÖLD

Kelen István: ADY HOLLANDIÁBAN

Pollák Rudolf, Németalföldön élő hazánkfia, aki Ady néhány versét fordította hollandusra, elküldötte nékem az ízléses kivitelben megjelent könyvét.

Endre Ady: Bloed en Goud a könyv holland címe. Vagyis: Vér és arany. Fehér a könyv fedőlapja, s azon fekete az Ady Endre és vörös a Vér és arany nyomása. Az első csukott oldalon Ady szénrajza, Erdélyi művészi alkotása. Ajánlása: a magyar-holland barátságnak. Tartalma: a cím ugyan a Vér és arany-t jelzi, valójában azonban a fentebb említetten kívül a Szeretném ha szeretnének, az Illés szekerén, az Uj versek és az Utolsó hajók verseinek antológiája.

Harminckét vers szerepel a kötetben. Ady harminckét idegen, holland nyelvre lefordított verse.

Ady nyugtalan, bolygó szellemének új állomása: Amszterdam.

A költő nyugatra vágyott sokszor s oda csak most, halála után, amikor nem egyszer, hanem százszor és ezerszer pusztult, jutott el végérvényesen.

Megértik-e? Vajjon az, aki lefordította, érthetővé tette ezzel?

Pollák Rudolf mindent elkövet, hogy megértesse Adyt a holland irodalmárokkal.

«Egy halandó - írja bevezetésében - halhatatlanná tette magát azzal, hogy kinyilvánította legmélyebb érzéseit és titkait, a nyilvánosság fórumára lépett és volt bátorsága felvenni a küzdelmet egy egész világ ellen, amely szerinte már nem felelt meg ennek a kornak.»

A továbbiakban ismerteti Ady életét, úgy, ahogy érdeklődő, de jóakaratú idegennek beszélünk érzéseinkről. Léda, a bor és általában az Asszony, azonkívül minden egyéb, ami nemcsak Ady, hanem a hollandus képzeletében a regényes magyar élet tartozéka, mind szerepel rövid és túlságosan kimért életrajzában. Néhol a lélek apró mécsesével világít, vagy fényszórókkal kápráztatja az idegen szemét. Egy helyen ezt írja: «Ady költészete egy emberé, aki titáni harcot vív minden földi és égi hatalommal. Hiába keressük a mosolyt költeményeiben, csak egy Ember tragédiáját találjuk meg...»

Majd maguk a versek következnek. A költő előlép, meghajol és Proloogjában bemutatkozik személyesen: «Góg és Magóg fia vagyok én...» Amennyiben az olvasó ezt nem értené meg, úgy az 55. és 56. oldalon lévő «Magyarázat» rovatban pontos felvilágosítást kaphat.

Adyt, hiába, a külföldinek, talán mindenkinek, aki nem magyar, hanem idegen, magyarázni kell.

A zenéje azonban, a titkos és megtagadhatatlan értelme ezeknek a hollandra fordított magyar költeményeknek, az eredeti zene és értelem. Bár szerényen, mégis az Ady versek rokonainak vallhatják magukat. Kényes meghatározni azt, hogy közeli, vagy távoli vérei egymásnak.

Fordítsuk talán Ady néhány holland nyelvre fordított versét magyarra. Például: Fülembe forró ólmot öntsetek - Legyek az új, az énekes Vazul - Ne halljam az élet új dalait - Tiporjatok reám durván, gazul. (Ez a Góg és Magóg fia vagyok én «eredetije», amely, ha a fordítást fordítjuk, már nem egészen így hangzik.) Egy új Vazul legyek - Amikor fülembe forró ólmot öntenek - Tiporjatok durván lángoló szivemre - Ne halljam az élet új dalait. Hatás kedvéért kellett a «lángoló sziv»? Például az Álmodik a nyomor második szakaszának első sora eredetiben: «Gyármarta, szép, sovány, bus alvó», fordítása: «Szép arca kinzott és bus». Jellegzetes a «magyarázni akarásra» a Sötét vizek partján fordítása. «Hárfámat már fölakasztottam, - Hárfámat már leakasztottam, - írja Ady, a holland szöveg pedig így hangzik: «Már zengett a hárfám virradatkor, - De félős időkben elnémult».

Még számtalan példát említhetnék, szigorúan méltathatnám Ady holland reinkarnációjának mesterét. A fordítás nem tökéletes. Ezért azonban nem okolhatjuk Pollák Rudolfot. Ő lelkiismeretesen, nagy tudással és alapossággal fordította Ady költeményeit.

Az új testű, de régi lelkű költemények zenéje és gondolat-üteme megmaradt. Csak gunyájuk a holland mondatok, jelzők nem törnek úgy a végtelen felé, nem adják azt, amit adniok kellene. A Bloed en Goud verseiben Ady polgárrá vedlik, ami a holland nyelvezetét illeti.

Mert ugyan ki fordíthatta volna méltóképpen Ady verseit hollandusra? Csak egy holland Ady. Létezik-e ilyen? Nem tudok róla. De, ha létezne, bizonyára nem tudna magyarul.