Nyugat · / · 1936 · / · 1936. 4. szám · / · FIGYELŐ · / · KISEBB BÍRÁLATOK

Schöpflin Aladár:

A XX. század angol regénye

(Dr. Szilágyi Ágota könyve. - Magyar Szépirodalmat Pártolók Egyesülete kiadása.) Ha valaki, aki még semmit sem tud a mai angol regényről, első tájékozást keres, hogy kiknek mely műveit olvassa, nyugodt lélekkel ajánlhatom neki dr. Szilágyi Ágota könyvét. Egyszerű, oktató modorban írt könyv, fel van benne sorolva a jelenkor minden figyelemre méltó angol írója Kiplingtől a fiatalokig, Galsworthytól Joyceig. Főbb munkáikról elmondja, miről szólnak, a függelékben felsorolja összes műveiket, mond róluk néhány életrajzi adatot, jó szívvel dícsérgeti őket, néha-néha megcsóválja miattuk a fejét, ha valami nem tetsző dolgot csináltak. Láthatólag el is olvasta azokat a könyveket, amiket kiemel. Hogy példát adjak tárgyalásának módjáról, amely nyilvánvalóan tanulók ígényeihez van szabva, ideírok néhány sort a Virginia Woolfról szóló passzus elejéről:

«V. Woolf emberei nem árnyékok, hanem a valóság három dimenziójával domborodnak elő a betűk mögül, de művészetének megítélésénél nem ez a legfontosabb. Virginia Woolf műveit újjá, egyénivé, iskolát alkotóvá metafizikai problémái színezik. Tárgya: az ember viszonya a múló időhöz, az idő múlása. A modern ember legyőzte a teret, de az időt sem legyőzni, sem igazán megérteni nem tudja. Mert Woolf nem tudós, hanem művész, nem magyarázza, csak sejteti az idő végtelenségének örök hullámzását. Könyvei olyanok, mint a tengeri kagyló, mely fülünkbe hozza végtelen és alaktalan tenger moraját».

Szakaszainak beosztása, ahogy ez többnyire lenni szokott, többé-kevésbé önkényes, apróbb tévedések előfordulnak, mint majdnem minden ilyenfajta könyvben. Legfeltűnőbb tévedés: Shawt az «ír nemzeti mozgalom» szakaszába számítja, holott nem is igazi ír, csak Dublinben született és Wellst ugyancsak ebbe a szakaszba sorolja, holott semmi köze Irországhoz.