Nyugat · / · 1936 · / · 1936. 2. szám · / · FIGYELŐ · / · KISEBB BÍRÁLATOK

Szegedi István:

Nadányi Zoltán: Szegény ember naplója. Csiszolt s elegáns versekkel jelentkezett mintegy évtizede Nadányi Zoltán. Az általában szokásos lírai mondanivalókon túl titokzatosságra való hajlam s valami keserű vágy: el! Európába! - jellemezte. Későbbi kötetében Piripócs gyüjtőcimmel megírta - Piripócsot; a magyar vidéket, kegyetlenül éles szemmel, nem kíméletes tollal s mégis valami bujkáló irgalommal s szánalommal. Ebben a novelláskötetében megírja - önmagát Piripócson. A szemszög ugyanaz, mint ahogy művész nem láthat kétféle szemmel, ha másról vagy önmagáról van szó. A szánalom is jelentkezik, valahol messze a kulisszák mögött, leheletfinoman. A rejtett panasz pénz körül forog, pénz körül, ami elfogyott, ami nincs meg, nincs meg arányban az úri vággyal s apai vággyal. Az, amit leányaival kapcsolatban vall önmagáról, prózában is szárnyaló költemény, egyívású s egyszintű Nadányi legszebb verseivel.