Nyugat · / · 1935 · / · 1935. 10. szám · / · Illyés Gyula: Ozorai füzet I.

Illyés Gyula: Ozorai füzet I.
HEGYEN TANYÁZOM...

Hegyen tanyázom, présház a lakásom,
csúcson, mégis meredek part alatt.
Mint fecske-fészekből nézem a tájat,
életemet is, amely lent maradt.
Por burkolja a kis falut; felette
a temető villog csupán ide;
kacsint a déli fény egy-egy keresztről:
a halál ravaszdi tekintete.

És ott nyugatra, túl a láthatáron,
a gyümölcsfákkal csipkés halmokon,
mint óriási tündérkatlan izzik
a hegyek közt rejtőző Balaton.
Vízét nem látni, csak a nap gomolygón
az égre visszarobbant sugarát -
ragyogtatja a tó, mint összehajló
szerelmes arcok egymás mosolyát.

Napszámra vén kőasztalomra dőlve
a két fény játékát nézegetem;
az életét és errébb a halálét
korty közben rajtuk áll meg a szemem.
Élet, halál, - oly mindegy itt nekem már,
az egyik nem víg, másik nem setét;
mintha csak egy arc nyitná viszonzásul
felém hol egyik, hol másik szemét...