Nyugat · / · 1935 · / · 1935. 6. szám · / · KÜLFÖLD

Cs. Szabó László: MINŐSÉG-SZOCIALIZMUS

Frédéric Lefčvre, a híres Une heure avec... sorozat szerzője párbeszédes tanulmányt készített Henri de Manról, akinek Van Zeeland miniszterelnök - valószínüleg a király sugallatára - átadta a munkügyi tárcát, hogy a belga szocialista párt kongresszusa által elfogadott tervgazdasági javaslatát megvalósítsa. Végcélját maga így jelölte meg: «Olyan gazdasági végrehajtó hatalmat akarunk, mely a mainál hatásosabb eszközökkel rendelkezik a bank- és monopóltőke, de nem a parlament ellen.» Bruxelles egyik elővárosában, ötödikemeleti garzónlakásban lakik s maga nyit ajtót Lefevrenek Elmondja, hogy tizenhétéves korában pártolt a szocializmushoz, a belga egyetemeken tanult, majd szélső-marxista lapokat szerkesztett Németországban. Hazatérve, a bruxellesi munkás szabadiskolát vezette. A háború kitörésekor ő is hiába várta a harcias német szocialista párt tiltakozását. Háromévi frontszolgálat, egyévi orosz és amerikai kiküldetés után az új Európától megcsömörölve, Kanadába bujdosott, Labradorban, Újfoundlandban vízrajzi méréseket végzett, Washington-államban munkás-iskolákat alapított, majd beállt a vancouveri lazachalászok közé. Visszatérve, a hosszú «élet-iskola» után hozzálátott, hogy újra osztályozza összes elveit. Ebben a revizionista szemléletben sokban segítették Keyserlinggel való beszélgetései. Darmstadti tartózkodása alatt írta legnagyobb munkáját: a Zur Psychologie des Sozialismus-t. Tizenhárom nyelvre fordították le. Közben a frankfurti egyetemhez tartozó munkás-akadémián tanított s itt keletkezett másik híres műve: Der Kampf um die Arbeitsfreude. Négyéves svájci remeteségben fejezte be következő művét: az Idée Sociale-t, mely öt nyelven jelent meg. A Psychologie ama szociológiai tantételek bírálata, amelyek lebecsülik a lélektani tényezőket, míg folytatása, az Idée Sociale már a pszichológiai elemekkel számot vető pozitív tant vázolja fel. Man a szocialista eszmék elterjesztésében rendkívül nagy szerepet tulajdonit az irodalomnak. Olyan időkben, amikor a munkásmozgalmaknak még jóformán nem volt szellemi fegyverük, George Sand, Sue, Victor Hugo társadalombírálata már előkészítette a szocialista eszméket. Szerinte minden tudomány, irodalom, sőt statisztika, ami méltó erre a névre, forradalmár. Az aktív munkaügyi miniszter asztalán Huxley, Charles Morgan, Virginia Woolf könyvei hevernek. Akkor fejezte be Mrs. Dallowayt s olvasta Platon Phaidon-ját. Lefčvre megkérdi: marxista-e még? Az ellenfelek számára marxista, az ortodoxok számára eretnek. A tanulást ma is Marx-szal kell kezdeni, feltéve, ha a tanítvány fel tud szabadulni hatása alól. Leíró része (az osztályharc) kitűnő, az idő csak az irányt szabó, normatív részt kezdte ki. A szocializmus nem az osztályharcból bontakozik ki, hanem egy elit akaratából. A demokrácia nem az elit hiányát jelenti, hanem sokkal inkább legjobb kiválogatását. Nincs egy bizonyos fajta «Jövő Állama», mert a jövőben egész sereg államtípus alakul ki s a szocializálás határait meg nem lehet látni. Tervgazdasági javaslata egyelőre csak a napi követelményekre válaszol.