Nyugat · / · 1935 · / · 1935. 4. szám · / · FIGYELŐ · / · KISEBB BÍRÁLATOK

Kardos László

Nagy Méda: Asszonyoknak üzenem. (Versek.) Nő-költőktől a versolvasók mindig valami témabeli specialitást várnak, a megélt nőiség hű rajzát, - vallomást, amelynek realitása a legkitűnőbb férfiköltők legszerencsésebb rásejtéseinél is többet ád. Maguk a nőköltők is jobbára így látják sajátos feladatukat, s e szereposztásnak és szerepvállalásnak világos és bölcs értelme van, mégha elméletben küzdünk is minden művészeti forsrift ellen. Nagy Méda verseskönyve ilyen tipikusan női könyv: minden lapján az asszonyi lélek tájait festegeti, válságait bogozza, s ha nem íly sajátosan női téma bukkan elébe, azt is igyekszik - szerepéhez híven - asszonyi szemszögből látni és megformálni. E tisztes színvonalú, komoly könyv «nőisége» egyfelől a feminista ideológia, másfelől az egyszerű és egyetemes asszonyi fájdalmak felé sugárzik. A «feminista» versek gyöngébbek; érvelésük okossága, álláspontjuk helyessége nem sokat segít rajtuk. Az a négy-öt vers azonban (Szép voltál!, Szobánkban alszik a kályha, Csak fáradt vagyok, Lassan átváltom szívem), amelyben az asszonyi szomorúság olyan ijesztő, megkopasztott egyszerűségben jelentkezik, mintha egy elhervadt munkásasszony testéről húznánk le a kórházi takarót, az a négy-öt vers messzire mutat... Ezekben Nagy Méda néhány négyzetméternyi új területet hódított líránk számára. A kötet zömét tevő rímtelen panaszokat egyébként józan világosság lengi át, a költőnő inkább az elmélkedő merengés egyszerű kertjeiben van otthon, mint a rajongás villámos fellegeiben. Formáiban, mint a nőköltők általában, kényelmes, puha.

Beregi Ármin: Isten árnyékában. (Regény két kötetben.) Salamon király sírjának képzeletbeli feltárását mondja el a szerző a nagyterjedelmű regényben, s a Verne-i elgondolású történet kapcsán megismertet a modern Palesztina politikai, szociális és gazdasági problémáival. A regény első kötete kalandosan érdekes, a második részben sok a retorikus propaganda. Érdekes munka: bibliai adattár, palesztinai bedekker, cionista politika, vernegyulai mese és jókaias hősök impozáns masszája, lelkes és erős marokkal formába gyúrva. A könyv politikai célzata az arab-zsidó testvériesülés irányában csendül ki.