Nyugat · / · 1935 · / · 1935. 1. szám · / · KÜLFÖLD
A Rimbaud-szonet titka
A Voyelles sokat vitatott képsoraira és képkapcsolataira új fényt derít Henri Héraut véglegesnek tetsző magyarázata. A híres szonett eredeti, Verlainetől át nem javított szövege aprólékos, gyerekábécére valló pontozást mutat s ez ösztönözte a kutatót az ábécék képeinek a Rimbaud-metaforákkal való összevetésére. Az eredmény - Kolumbusz tojása! - bámulatosan tetszetős. A az Abeille (méh) első betűje lévén, amelyet Rimbaud játékból? megtévesztésül? a feketehasú bogáréval helyettesít, szándékosan keverni látszik a méhekre és a dögbogarakra való célzásokat. Annál tisztábban érthetők az E (Eau = víz) vonatkozásai: a gőz, a jég, a zuzmara, a fehér szín mind a víz fogalma köré csoportosul. I, mint az Indiens kezdőbetűje az indiánusok vagy vörösbőrűek vérét, ajkát, vadságát idézi fel. Az U (Univers) a világegyetem zöld tenger- és földfelületére s egyben a nagy tudósok univerzum-szemléletére céloz. S végül az O (Orgue és Oeil) az orgona hangját és áhítatát s egyúttal a szem kékjét foglalja egybe. Vagyis ez a titokzatos szonet tulajdonképp egy ábéce metaforizálása s még korántsem mutatja azt a transcendens szimbolizmust, amelyet, mint a második verssor is mondja («Je dirai quelque jour vos naissances latentes»), a költő csak későbben, ezután akar majd kifejezni. (Nouvelle Revue Française.)