Nyugat · / · 1934 · / · 1934. 23-24. szám
...Regényedet sem irod meg soha,
kedves barátom, - költő nem leszel
az már bizonyos... és gazdag sem és
nők kedvence sem, ahogy hajdanán
terveztük, hej... Öreg leszel csak, az,
vén adóügyi jegyző itt Kutyin,
egy öreg marha, szószerint, minő
a holdas állatorvos volt, gyanús
mentorunk, akin hetyke ifjuságunk
idején annyit röhögtünk pimasz
fölénnyel. Igy lesz. Haj, haj. Ugy bizony.
Ez már az élet. Szervusz; nó, koccintsunk.
Ezt elvégezhetjük magunkban. El.
Jobb már ez igy, ha igy van már, - «fiam,
tapasztalatból mondhatom», - nohát
hörpintsük ezt még föl, aztán gyerünk
a mélyuton a völgybe, hol megint
fészkein uj tavasz csipog s ahol
aggódva vár az estebéd miatt már
a két asszony a négy éhes gyerekkel...