Nyugat · / · 1934 · / · 1934. 12-13. szám · / · DÉRY TIBOR: AZ ELFELEDETT TÁJ
A bokrok megrázkódnak a déli szellőben,
a Zóg ingerülten locsog. Két ezüst habocska
belekap a jegenyék lemerült fejébe
s megfésüli lombjukat. A széles völgy
száz nyitott asztalról illatozik.
Kis árnyékod felállt s a billenő fazékból
poharába tölti a tejet. Kanyarogva
száll fel ajkairól a termékeny füst
az ég fordított rétje felé, hol a felhők
kinyilt lágy kelyhei lassan ringatóznak.
Csend van. Egy kis domb csúcsán kecske mekeg
s egy másik, kit nem látni, panaszosan felel
s halkabban folytatja, mint harang ha kihangzik.
Vess még egy pillantást az elfeledett tájra!
A szél mint egy függöny lezárja a határt.