Nyugat · / · 1934 · / · 1934. 8. szám · / · FIGYELŐ · / · APRÓ BÍRÁLATOK

Illés Endre: Térey Sándor: A föld lelke. (Káldor-kiadás.)

E regényt alig lehet megpillantani a mondataitól. Az egész mű hosszú mondatokra hull szét. És mindegyik mondat önmagáért van, és kivétel nélkül mindegyik önmagában zeng. Szebbnél-szebb mondatokat lehetne ebből a regényből kiválogatni szemléltető példákul stilisztikák, poétikák és magyar nyelvtanok számára. Egyszerű mondatszerkezetek szépekkel, s a szépek bonyolultakkal váltakoznak. Szinte elismerésreméltó teljesítmény. De az író minden erejét ezek a kitünő mondatszerkezetek szívják fel, - s egyébre azután nem futja. A mondatszerkezetekben nem találunk semmi értékesebb tartalmat: se életet, se illuziót, se igazságot, se bukfencet, még az írót magát se nagyon. Az egyes fejezetek fényes s ragyogó stílusú, jeles osztályzatú iskolai dolgozatok: az erdőről, a harangról, a tavaszról, a gyereki szeretetről, a földről, s még száz hasonló témáról. Kis izelítő pl. a föld körül csoportosuló mondatokból: «A föld az ember igazi édesanyja. Néha jó hozzá, néha megveri, de mindig csak édesanya.» De találunk jeles dolgozatokat még a freudizmusról is, - mert Térey nemcsak a természetet, de a lélektant, sőt az újabb lélektant is kitünően ismeri. S ha szép volt az, amit a földről mondott, tudományos igazság viszont, amit a gyerekről ír: két testvér közül a kisfiú az anyjába szerelmes, a kislány az apjába. S ezt a tényt és tüneteit oly meggyőző részletekben tárja elénk, hogy azonnal érezzük, bár ezek a kisgyerekek csak parasztgyerekek, «gyerekszobájuk» mégis a legjobb volt: legalább is Bálint Alice érdekes könyve - A gyerekszoba pszichológiája. Itt nevelkedtek s itt tanulták az Oedipus-komplexumot. - Sok minden történik és kavarog még ebben a könyvben: sűrű indulatok, apagyilkosság, csalás, megesés, forradalom, megszállás, Amerika, csendőrbrutalitás, parasztsors, falusi élet, - de a tökéletes mondatok hideg geometriája és hibátlan kristályrendszere közt mindez megfagy és megmerevedik.