Nyugat · / · 1934 · / · 1934. 7. szám
Jó sűrű az erdő, a szél mi hűs:
Rajta, föl Bé-kü, ijjad a kézbe!
Itt is és ott is, ott is és itt is
Nézd csak, a vadkan! Ki ejti el őt?
Nkü.
S ki falja föl azt?
Oh szegény Nkü!
Aprózd csak, aprózd,
Majd te kapod meg tán a belét!
Puff! Elefánt zuhan a földre amott!
Ki ölte meg őt?
Nkü.
És agyarát ki kapja vajon?
Oh szegény Nkü!
Verd le, csak verd le az elefántot
S végül a farka lesz a tiéd.
Akárcsak a majmok, hajléktalanul,
Ki hozza a mézet fák tetejérül?
Nkü.
S ki nyalja a mézet hasa-pukkadásig?
Oh szegény Nkü!
Hozd le, csak hozd le te egyre a mézet,
Majd a viaszkját meghagyják neked ők.
Itt a fehérek! A jó fehérek lám!
Nagy örömében ki táncol vajon itt?
Nkü.
S ki szívja majd a dohányuk?
Oh szegény Nkü!
Ülj csak azért le s tartsd a kezed!
Fordította: NAGY ENDRE