Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 24. szám · / · FIGYELŐ · / · KISEBB BÍRÁLATOK

Németh Andor: Madarassy Zsuzsa: Amiről az Isten megfeledkezett (Biblioteka-kiadás)

Nagyvilági milliő, léha hang, felületesen-cinikus életszemlélet: csupa olyan körülmény aminek bosszantania kellene az intellektuális olvasót. Mégis igen figyelemreméltó regény: eredeti, ízes, okos. Persze elébe kellett volna tenni mottónak a híres stendhali ajánlást; To the happy few! Ebben a háború utáni könyvben éppen csak hogy szó esik nyomorúságról, válságról és háborús veszedelmekről, mint zavaró mellékkörülményekről. A boldogan-öntudatlan szereplők, jobbadán arisztokraták, a «szigetvarázs» rabjai, Brioniban flörtölik, pólózzák és golfozzák el öröklött vagyonukat s valamennyiüknek az a devise-e: Utánunk a vízözön... Mindez nem éppen erkölcsös és felemelő, de hiszen szerelmi regénybe merültünk s Racine-ből (akit a szerző egyhelyt idéz is) megtanulhattuk, hogy a nagy érzelmi tragédiák hősei felette állanak az élet anyagi kontingentásainak. Ámbár az is elég szomorú és minden másnál mindennaposabb, hogy a boldogság kis anyagi körülményeken romlik el: de az igazi, nagy érzelmi tragédia mégis az, (ebben a klasszikusoknak van igazuk), ahol nincsenek «külső bajok», ahol az érzelem organikusan szökik virágba s roskad össze a saját terhe alatt. Az aktív, a tevékeny, az életrevaló felforgathatja a világot, lehet boldog, vagy boldogtalan: a szerelmen az eleve halálra-ítéltek vérzenek el...

Katlyn és Mase regénye hájszálfinom ábrázolása annak a céltalan érzelmi luxusnak, amit e hajszás időkben egyre kevesebb szerelmesnek engedélyezünk... Asszonyregény, de nem líraian fellengős, hanem kíméletlenül őszinte, majdnem leleplező. S azontúl egy favorizált társaság retusálatlan csoportfényképe, s a gyógyíthatatlanul magányos hősnő poétikus autobiográfiája. Formai szempontból: tisztes mesterségbeli tudással, de inkább ösztönös ráhibázással megkomponált első regény, annak minden frisseségével s nyomdafestéktől még meg nem rontott közvetlenségével.