Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 23. szám · / · ILLYÉS GYULA: AZ ÉVSZAKOK FUTÁSÁRÓL

ILLYÉS GYULA: AZ ÉVSZAKOK FUTÁSÁRÓL
II.

Sört kortyolok, mig te kedvenc gyümölcsödet,
e tál epret eszed,
szivom a reggeli rét szagát és érzem;
ahogy öregedek.

Tisztul az illat is, ez is, az is külön
küldi lágy áramát;
oldódik a csomó, oldódik a régi
a boldog kuszaság.

Oldódik, oszlik és múlik... Oh ideje,
ideje, hogy legyen
kedvenc gyümölcsöm és virágom nekem is
és kedvenc istenem.

Előbb a liliom sürü illata, most
a tavalyi avar
rothadó szaga csap arcomba és vonna
lengő karjaival.

Erre-e vagy arra, - jobb volna semerre,
jobb volna sehova!
Szűköl a sziv, mikor eszmélnie kell már
és választania!

Akármit választasz, csak szegényebb leszel,
szegény sziv, koldusabb,
míg a gazdag vásár csengő kincseivel
vigan tovább halad.

Elcsörömpöl s vissza már egyre ritkábban
forditja a rudat
addig-addig mig e komor hegycsucsok közt
örökre elakad.