Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 17-18. szám · / · FIGYELŐ · / · ILLÉS ENDRE: SZABÓ PÁL

ILLÉS ENDRE: SZABÓ PÁL
1.

A sejtés továbbfejlődése bizonyosság, a művészeté tudomány. S a fejlődés, ahogyan a művészetből lassan tudomány lesz, kissé a művészet diadala s kissé a tudomány nemessége. Mert a tudomány is inkább eredetére lehet büszke, erre a kétségtelenül nemesi eredetre, mint arra a hatásra, ha egyesek aztán visszakanyarodnak vele a művészet felé; s az eredmény: plebejus tudomány és korcs művészet. A pszichoanalízis is mennyivel inkább megőrizte volna nemességét, ha csak eredete köti az irodalomhoz s nem vonul később győzelmesen előrenyomuló hadseregként oly mélyen be az irodalom és különösen a regény területére. Ezt a megszállást maguk az írók szervezték ugyan, de a pszichoanalizis sem egészen ártatlan benne. Ahogy a szociológia sem ártatlan minálunk abban, hogy maholnap teljesen a magyar regényírók tudománya lesz. S milyen tudomány! A falu jegyzője méltó s nemes serkentés lehetett. Az alapokra azóta felépült a rendszer épülete. De ami kamatot s tőketörlesztést mostanában az irodalom onnan visszakap: az teljesen értéktelenné vált, forgalomból rég kivont aprópénz. Csak a magyar írók fizetnek úgy vele, mintha még mindig jegyeznék valahol ezeket az emlékszámba menő régi érméket, eszméket.