Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 13-14. szám
A kanadai magyar ujság adta ki W. Kirkconnel winnipegi egyetemi tanár angolnyelvű magyar antológiáját. A fordító érdeklődése a kis népek iránt régibb keletű; többek között izlandi antológiát is állított össze. (Jelen könyve végén is közöl szemelvényeket a vogul és osztják hősköltészetből.) Ez az érdeklődés azonban nem csupán mesterség-jellegű; látszik, hogy kedvvel és szeretettel fordul tárgya felé. Műfordításaival alapos munkát végzett: gyüjteménye felöleli szinte az egész magyar költészet történetét. István király énekétől - Ölvendi Lászlóig. Majd minden nagyobb költőnk egy-egy reprezentatív versét lefordította, a kiemelkedőbbeknek igyekezett többoldalú megvilágítást adni - Vörösmarty, Arany, Petőfi egész sor költeménnyel szerepelnek. Ez a teljességadás vitte néhol kissé tulzásba is (amiben nyilván magyar tanácsadói a ludasak), mert olyan költők is belekerültek, akiknek idegen gyüjteményben megjelenni nincs elég erejük és érdemük. Ugyan miért fontos az angol olvasónak bemutatni Bartók Lajos, Szávay Gyula vagy Tompa László verseit. A versek fordítása iskolás tisztaságú; de kevéssé esik a műfordítók szokványos hibájába, hogy saját képére uniformizálja a verseket. Igyekszik megtartani az eredeti versformákat, ha evvel néha az angol prozódia rovására cselekszik is; fordítása néhol egészen virtuóz és fejlett verstechnikáról tesz tanuságot. (Walesi bárdok; Párisban járt az ősz). - W. Kirkconnell érdemes munkát végzett, s ha választéka imitt-amott selejtesbe is megy, mégis valamelyes képét adja a magyar költészetnek. Bevezetéséhez inkább csak neveket és évszámokat kapunk az egyes versek mellé - jobb lett volna, ha bizonyos világképbe foglalja anyagát és megpróbálja megmutatni belső egységét. Az antológiához Herczeg Ferenc írt rövid előszót.