Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 13-14. szám
Van mű, melynek mintha gravitációs ereje volna: azt az átlagfigyelmet, amellyel az ember egy könyvhöz nyul, már az első percekben érdeklődéssé fokozza, s csak légkörébe kell kerülnünk, hogy azonnal érezzük vonzását, magához ránt, hevesen, szinte durván... S vannak művek, - ezekről inkább többesben kell beszélni, - amelyek, ha érdekelnek is néha, teljesen híjával vannak mégis minden gravitációs erőnek: ezeket az írásokat olvasás közben valóban csak figyeljük, mintha teleszkóp előtt ülnénk, ellenőrizve a művet s önmagunk érzéseit egyszerre, látókörünk is nagyobb, több csillag fér el benne, nemcsak az, amelyikre figyelünk, - s e többcsillagos látótérben önkéntelenül összehasonlításokat teszünk. Az egyik mű: a