Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 13-14. szám · / · ILLYÉS GYULA: ÜNNEP

ILLYÉS GYULA: ÜNNEP
TREUGA DEI

Csak a kutyák vakkannak néha
s a nyugtalan libasereg
csap zajt, ahogy futásnak indul
s kiválva hirtelen a porbul
elszáll a malacok felett.

Csak méhek zsongnak itt a kertben
mintha ez az árvácska-had
sugdolózna köröttem halkan,
oly halkan, hogy még én se halljam
hamvas, kislányos titkukat,

Ezt figyelem, ezt hallgatom csak
lehúnyva csüggedt szememet
s a tiszta csöngést - mintha messze
hajdani időkből érkezne -
ahogy ottbenn terítenek.

Ünnep ez, ünnep; harangszó sem
kondult itt benne; hallgatag
áll a harangláb, kis harangját
még gyermekkoromban kilopták,
hír szerint a szilasiak.

Eltünt örökre... Lám de így is,
emléke is, hogy földerít!
hajdani eleven világnak,
egyűgyü vaskos valóságnak
hallom friss csöngetéseit.

Így ünnep az ünnep: fölnézni
s nem bánni, ami elsuhant.
Ha van még, szót váltani így kell,
békét a rejtező istennel,
ez az igazi áhitat.

Ez az igazi ima, melyhez
se szó, - még gondolat se kell.
Itt vagyok. Élek. Nap melenget.
Mint nyájat őrizem a csendet.
Ottbenn a tepsi énekel.