Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 12. szám

Fekete Lajos: Árut, testet, lelkeket

Kelj fel, kelj fel, Debora!
Bírák könyve, 5.-12.

Igazat kéne tenni! Vakok vagy gonoszak
a birák? A szabad-rablás a földnek felét
a kalmároknak adta, kik ülnek naphosszat
hamis mérlegek felett s mérik eledelét
a másik félvilágnak; lecsipkedve felét
az emberkéz termelte terménynek s más jónak.
Igazat kéne tenni! Vakok és gonoszak
a bírák, kik maguk követik el a rosszat,
hogy nem állitják reá parázsra, vagy hóra
a kalmárt, világcsalót. - Kelj fel hát Debora!

Kelj fel hát ős biró, nagy itélkező asszony.
Se a selyem, csipke, vagy bársony ne marasszon
a hamisak oldalán. Mert ordas-hangokat
üvölt minden tájon a becsapott szegények
megkorbácsolt serege. A kifosztott lélek
csürje üres - lisztje sincs mese-pogácsának.
Üresen jár szekere, abrakot lovának
nem ád csak az ostornyél, hogyha nekifárad
a terének s meg-megáll a küllőkön száradt
sárral, földdel omlani: - boldogtalan állat!

Cserefával nem tüzel; tüzeli a rossz kór,
ha megdermedt lábain zsugorodó bocskor
a szegényt nagybetegen földhözvágja olykor.
Kelj fel értük Debora! Igazságos aszony,
egyiptomi keselyük csapata riasszon
szét a kalmárok hadán, akik adnak-vesznek
árut, testet, lelkeket, amig maguk keshedt
bársony-gunyán, gyékényen pénzre telepesznek.

A hollónak eledelt nyujt a puszta döggel;
mért nem adózik az úr csak egy kicsit többel
annak aki árkot ás, földet túr, vagy csépel;
zsákot cipel, verset ír, birkózik a géppel,
avagy bánya rejtekén félmeztelen testtel
küzd a szénnel, sötéttel, mint tanitó-mester
a kidiák elméjén, hogy tudást fakasszon.
Kelj fel értük Debora, igazságos asszony.