Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 10-11. szám

RENÓ KIRÁLY
Francia népballada

Csatából jön Renó király,
az ő anyja csak résen áll,
látja fiát hogy tér vissza:
markában a belét hozza.

- Örülj Renó asszonyodnak:
királyfit szült neked ez nap!
- Már asszonynak, se gyereknek,
nem örülök én ezeknek.

Ágyat anyám szép fehéret
vetess nekem amíg élek.
Nincs sok időm e világban,
meghalok én éjféltájban.

Ágyazzatok csak ide le,
hogy mindjárást feküdjek le ...
És amikor éjfélre járt,
halva látták Renó királyt.

Fel sem kelt még reggel a nap,
már csatlósok mindnyáj sirtak.
Fel sem hordták az ebédet,
sirtak mind a nőcselédek.

- Szólj már anyám leányodnak:
csatlósaink kit siratnak?
- Lovainkat feresztették,
legszebbiket ott vesztették.

- Mi van azon sirnivaló,
hogy ottveszett az az egy ló?
Ha hazajön Renó király,
sokkal szebbet hoz ő annál.

- Szólj már anyám leányodnak:
szolgálóink kit siratnak?
- Lepedőket ők kimosták,
legújabbat elúsztatták.

- Egy lepedő vagy takaró,
mi van azon sirnivaló?
Ha hazajön Renó király,
sokkal szebbet vesz ő annál.

- Szólj már anyám leányodnak:
a házban mit kopácsolnak?
- Szorgos ácsok dolgoznak ott,
javítják a padozatot.

- Szólj már anyám leányodnak:
a ház előtt kit zajongnak?
- Processió buzgó népe
vonul ottan könyörgésre.

- Szólj már anyám leányodnak:
mit kántál itt az a sok pap?
- Processiót ők is járnak,
körüljárják most a házat.

Mikor gyermekágyból felkelt,
az napra ő misét rendelt.
Teljes hét nap után végre,
készül, hogy megy, jár misére.

- Szólj már anyám leányodnak:
mely ruhámban mutatkozzak?
- Vedd a zöldet, vedd a szürkét,
vedd fel legjobb a feketét!

- Szólj már anyám leányodnak:
feketével kit gyászoljak?
- Aki gyermekágyból kél fel,
legjobb kezdi feketével.

Ám ahogy megy a mező közt,
három pásztort talál szemközt.
Három pásztor csak azt mondja:
Lám a halott úr asszonya!

- Szólj már anyám leányodnak:
három pásztor mit csacsognak?
- Tanácsolják hogy siessünk,
a miséről el ne késsünk.

Hogy belépett a templomban,
gyertyát adtak neki nyomban.
Széke alatt, hogy letérdelt,
észre vette a friss földet.

- Szólj már anyám leányodnak:
a firss földről mit gondoljak?
- Nem titkolom már semeddég:
meghalt Renó, elföldelték.

- Hogyha meghalt Renó király,
itt van a kulcs, ott a kincstár,
vedd gyűrűim, násfáimat,
neveld fel a kisfiamat.

Föld hasadj meg, nyelj el engem,
királyommal egyetemben!
Föld meghasadt, be is zárult,
szép királyné közibe hullt.

Fordította: ERDÉLYI JÓZSEF