Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 10-11. szám · / · Illyés Gyula: SZAVAK

Illyés Gyula: SZAVAK
A SZÍV MELEGSZIK ...

Kuszált ez az éj, akár ez a ház;
folyosókon, átjárókon, sötét
lépcsőn vezettek fél éjjelen át,
míg átléptem e terem küszöbét -

Csak megálltam az ajtófák között,
mint akit égi látomány fogad -
bent kék bundákban a padok előtt
húsz villamoskocsis állt sorfalat.

Feszesen, némán, mint az angyalok
szinte vártam, hogy dalba kezdjenek
üdvözlésemre s édes himnuszuk
hullámain a légbe lengjenek.

Oh kedvesek, angyalnál édesebb
drága fiúk, kik betakartatok,
biztatva titkon rámnevettetek,
kulacsotokból tejet adtatok,

míg némán rátok visszapislogok
a sziv melegszik ittbenn s hirtelen
nagy dalra gyújt, hogy belepirulok
s szemérmes fátyol fut át szememen

- Tilos a szó itt, tilos a dohány,
tilos moccanni is; hallgatagon
nézem a pókot dús hálozatán
és váltok egyet zsibbadt lábamon.