Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 9. szám · / · Figyelő · / · Karinthy Frigyes: Földi Mihály: A meztelen ember

Benedek Marcell: Grafikai almanach
Biró Miklós könyve

Tótfalusi Kis Miklós emlékét idézi fel ennek a 270 oldalas szép könyvnek, első cikke, amelyben Kertész Árpád Századok legendájából címen írja meg a magyar könyvnyomtatás vázlatos történetét. Ez a tragikus sorsú betűművész gyakran foglalkoztatja képzeletemet, amióta modern pályatársát, Biró Miklóst ismerem. Oly szép dolog elevenen látni a magyar kultúrtörténet örök drámájának megismétlődését - s reménykedni abban, amit Biró Miklós pályafutása joggal enged remélni - hogy a dráma ezúttal mégis csak happy enddel végződik majd. De a kezdete nagyon hasonló: a falusi gyerek Pestre és hamarosan külföldre (ezúttal Amerikába) kerül, teleszívja magát a modern nyomdatechnika új tudnivalóival és eszméivel, hazajön és harcolni kezd, hogy új vonalak, új színek, új ötletek frissítsék föl a magyar könyvnyomtatást. Szakfolyóiratot ad ki, maga köré gyüjti mindazokat, akik vele együtt alkalmasak nyomdásztársaik tanítására; esztendőkön át fordítja erejét, pénzét erre a munkára s amikor a folyóirat más kezekbe kerül, új teret keres - nem magának, hanem az eszméjének s megindítja a Magyar Grafikai Almanachot. Ez a könyv cikkeivel, illusztrációival, szedésmintáival s a hozzájuk fűzött magyarázatokkal megint csak harc: a mai szegény világban hanyatlásnak induló nyomdászművészetért. Történeti tárgyú vagy stíluskérdésekkel s a szakoktatás problémáival foglalkozó cikkei - Kertész Árpád, Kner Imre, Lengyel Sándor, Dr. Balassa József, Dr. Bródy László, Markovits Kálmán, Novák László, Wankó Vilmos és mások tollából - olyanok, hogy azokat a nem szakember is élvezettel és tanulsággal olvashatja; az egész könyv pedig büszke és bátor cselekedet, vigasztaló jelenség egy marakodással és kultúra-ellenességgel telített korban.