Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 8. szám · / · FIGYELŐ · / · Kosztolányi Dezső: GELLÉRI ANDOR ENDRE · / · KISEBB BIRÁLATOK
Trostler József új tanúlmánya a kitünő író régi erényeivel ékes: a pontos adatok hatalmas garmadája mögött bölcseleti határmesgyékig tágítja az irodalom horizontját. A tanulmány Goethe apolitikus szellemisége és a politikával csordultig itatott magyar élet ellentétéből indul ki, és ötletes fordulattal kamatoztatja irodalmi kultúránk javára azt a kétségtelen tényt, hogy e kultúra, minden politikai túlfűtöttsége mellett is, mindenkor megtalálta azokat a magas és tiszta utakat, amelyek Goethéhez vezettek. Trostler érzékeny és biztos ujjakkal tapintja ki a lezajlott korszaknak meglehetősen goetheietlen ábrázata mögött a goethei kapcsolatokat, s a magyar Goethe-irodalom és a magyar Goethe-fordítások mögött éles szemmel látja meg a mélyebb motivumokat is, - esszét és fordítást mindig valamely egyetemesebb szellemi valóság szimptomájaként fogva föl. Stílusban ezúttal is hajlik a végletes absztrakcióra. A stílus leple itt ritkán tapad plasztikusan a fogalmak testére, többnyire csak körülöttük lebeg, kissé távolról, gőgös általánosságban és fölényes utalásokkal jelezve formáikat. Ez exkluzív stílusfaj jogosultsága kétségtelen, akárcsak azé az irodalomfilozófiai szemléleté amelyből sarjadt, viszont az is bizonyos, hogy e stílus - kivált praktikus hatását tekintve - nem mindig üdvös. E nagyvonalú, az új irodalom filozófiai gyökérzetéig leásó tanulmányban például a Babitsról szóló lapot teszi igen nehéz olvasmánnyá.