Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 6. szám · / · FIGYELŐ · / · Illés Endre: A TÖRTÉNELMI REGÉNY KONJUNKTÚRÁJA
Az új romantika már a tegnapé.
Hozzánk azonban nem ez a tegnapi romantika érkezett el. Pótszerül csak a történelmi regény rideg üzleti konjunktúráját kaptuk. Miért? Mert az író, aki már nagyon olcsón kénytelen kínálni a regény tömegáruját, az eladási árnál még olcsóbban akarja beszerezni saját anyagszükségletét. S hol kaphatná ezt olcsóbban, mint a történelem antikváriumában?
Amikor azonban a mindennél hálásabb és hatásosabb történelmi anyaggal készen kapja egyben az eseményeket is, kedvezésül munkája hőseit, s ráadásként még hatásos fordulatokat, tablókat, szilánkokat az egészhez - szerencséje nagyon hasonlít Polykrates szerencséjéhez: az istenek veszedelmes ajándéka. A bőség zavarba ejti, pedig ez a bőség kötelez. A figurákat le kéne előbb vetkőztetnie, hogy újból felöltöztethesse őket, jellemüket is ki kellene bontania, hogy az egykor volt élet illúzióját és valóságát legalább némi reménnyel idézhesse. Az események egymásutánjába logikát, rendet, világosságot, értelmet kellene vinnie: S a tablókat, szilánkokat, fordulatokat egybeolvasztani s felemelni a holt anyag széttöredezettségéből az élet magasabb s komplikáltabb síkjaira. A konjunktúra írója azonban nem hallja ebben a sok
Meddő fáradozás hát a konjunktúra írójának a történelmi regény legeslegelső parancsát is idézni: történelmi regényt írni par excellence