Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 3. szám
Nagy élet, több-száz betegek
belémszuródnak, remegek.
Visszajött szegény ükapám,
csontjai gót toronydiszek,
azt hiszi, hogy unatkozom
s mulattatni akar nagyon.
A reggelt várom most talán?
vagy fonott-kosarat viszek,
benne csipogva, melegen
egy csirke tán: az életem?
A sorsom fönnakadt a fán,
már önmagamnak sem hiszek,
a bőrömet és testemet
szétszigetelték az egek.