Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 2. szám · / · Figyelő · / · Képzőművészet · / · Farkas Zoltán: Képzőművészeti Irodalom

Farkas Zoltán: Képzőművészeti Irodalom
Ars Hungarica

Ezzel s címmel új művészeti könyvtár indult meg, amelyben a fiatalabb írói nemzedék készül elmondani meggyőződéseit művészetünkről. Kezdetben mai művészfiatalságunk legkiválóbbjaival kíván foglalkozni, de aztán ki fog terjeszkedni művészetünk többi kiemelkedő értékeire is. Eddig két kötet jelent meg, az egyik Bernáth Aurélról, a másik Egry Józsefről szól, legközelebbre pedig Szőnyi Istvánt ígérik. Külső kiállítás szempontjából e kötetek valóban kifogástalanok Mai nyomdai iparunknak művészi kiállítású termékei. Bisztrai Farkas Ferenc kiadásában jelennek meg, a nyomdai munkákat a Helikon-Bíró nyomda végzi. Mindegyik könyv tanulmánnyal kezdődik és húsz-harminc sikerült cinkografiát tartalmaz.

Bernáth Aurélnak művészetét Genthon István ismerteti. Irásán erősen megérzik az a küzdelem, melyet a mai művészet méltatásánál minden művészeti írónak éreznie kell. Új nézőpontokat keres és az új művészet új szenzációit részben fogalmilag, részben hangulatkeltéssel próbálja megközelíteni. Amint maga is bevallja, nagyon nehéz botorkáló szavakkal Bernáth független szellemét megrajzolni. Genthon legfőképpen stiláris elemek feltárására és összeállítására törekedett és így Bernáth lelkiségéből, ami pedig alkalmasint az érdekesebb és szemléltetőbb megoldás lett volna, jóval kevesebbet kapunk. Az sem egészen helyénvaló, hogy Bernáth régebbi küzködő korszakát egyszerűen félreteszi, mert hiszen ezt az átmenetet mai művészetéhez nem lehet mint értéktelent félredobni. Genthon István Bernáth kivételes művészetével érintkezve, egy kissé túlfokozza saját stílusának kifejező erejét és ennek tulajdonítható, hogy a néhol izgatottá vált szólamok értelme nem tölti ki teljesen a megjelenítés derék szándékait.

Ártinger Imre Egry tanulmánya megfontoltabban kiérlelődött gondolkodnak eredménye, teljesebb, találóbb képet nyujt tárgyáról. Érezteti a művészetben az embert, elképzelteti különös lelkiségét és jól megérteti művészetének formai újságát és teljes különállását. Azzal is jobban ismertet meg, hogy Egry lelkivilága miképpen válik alakítássá, hogy ez az alakítás miféle új technikát követel.