Nyugat · / · 1932 · / · 1932. 17. szám
Te ütsz,
emelt jobbodban tartod életem
és azzal ütsz -
és jaj,
ha mindennap csak vétkezem,
vétkemmel ütsz.
Ahányszor
szivből elhajitlak,
Te meghajitsz -
De kis percekre
nem teszel föl,
el nem taszitsz.
Szürke
kis életfonalam
nem téped el.
Arcomra
hogyha könny pereg,
Te könnyezel.