Nyugat · / · 1931 · / · 1931. 13. szám · / · Bányai Kornél:
Barackvirágok szirmai
röpülnek szememre, számra.
Csókkal zuhan földbe a fák
egyetlen téli álma.
Teljes tavaszban hull a hó,
mennyasszonyi fátylak esnek.
Hallom csengését halálba
guruló gyöngyszemeknek.
Szirmok: pelyhes gyermekkezek
símogatják felhős arcom:
mint tört kehely ellobbanok
s a fák tövén elalszom.
Temess el szép barackvirág,
tavaszi fák havazása
s múljak nyom nélkül mint a hó
a föld ízes porába.