Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 15. szám · / ·
áldozat és nem mart pirosra főbenjáró bűn.»
Ítélőbíró Barát Olvasó!
nincsenek szemeid és nincsenek füleid.
Ajkamra nézel: és csókomat hőmérőzöd -
hideget mondok vagy meleget: te
szerelemre gondolsz! langyos vagyok:
s te vágyaim langy unalmára
gondolsz fintorgó szájjal. Óh szűk mennybolt!
alacsony égi sátor! szemöldököd párkánya
elzárja előled a százarcú kozmoszt s csak testet,
tennen testedet engedi látnod.
Mit fáj énnékem szerelem unalma!
s mit segít rajtam csillapító csók!
Van-e tüzed élet, felgyúlt test primitív
tüzénél pusztítóbb mélyebb halálosabb!
Mert milyen földi csók égő marása
feledtethetné alélt szívemmel
hogy nem fényesített meg semmi áldozat.