Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 11. szám · / · IRODALMI FIGYELŐ · / · NÉMET IRODALOM

Turóczi József: WALTER VON MOLO BESZÉDEI ÉS TANULMÁNYAI
(Walter von Molo: Zwischen Tag und Traum. Gesammelte Reden und Aufsätze. P. Zsolnay. Berlin, Wien, Leipzig. (1930.)

Megnyitó, bevezető, ünnepi beszédek, körkérdésekre adott feleletek, írói arcképek, tanulmányok, vallomások; nemescélú, meggyőződéses, tisztaszempontú alkalmi irodalom. Luther, Nagy Frigyes, Lessing, Heinrich von Kleist, Schiller... ez a német «Dichterakademie» elnökének pantheonja. Érthető, hogy a német szellem két történeti ága közül nem az időtlen klasszicizmushoz, hanem az aránytalan, szenvedélyesebb, formaellenes romantikához igazodik. Hangja egy pillanatra sem leplezi, hogy ünnepi alkalmakból, ünnepélyes pátoszból táplálkozik, hogy feltételei között mindig ott találni a nagy nyilvánosságnak visszhangra kész, öblös akusztikáját. Költőeszménye ennek megfelelően a legteljesebb erkölcsi felelősség, az egyetemes kultúrlelkiismeret hordozója. Az ő költője tisztán áll a szenny, a politikai pártok felett, mert minden párt ott él a szívében, de azért nem vonul félre, közömbösen és vakon, hanem szemébe néz időpontja égető kérdéseinek; próféta, prédikátor; tanít, nevel, küzd az avatatlanok diktatúrája ellen; feltétlen szabadságot követel a gondolatnak és szónak; pacifista, de nem gyávaságból; jó német, de nem tagadja meg Európát, a pozitívizmus s idealizmus harcában az utóbbi mellé áll; nem forradalmian új, de megérti az idő szavát... W. von Molo igazi német létére az eszmei-elvi vonatkozásokat keresi mindenütt és mindenben, akár a német ifjúságról, pedagógiai kérdésekről, akár a «Német költők akadémiájá»-ról vagy a francia-német közeledés feltételeiről beszél, de azért sohasem téved légüres térbe, mert állandóan szem előtt tartja a gyakorlati megoldásokat. Egyszer-másszor átlépi a német irodalom s kultúra határát: van tanulmánya Gogolról, Tolsztojról, Knut Hamsunról, de ezt az idegen világot is a maga németségéhez méri. Egyéni vonatkozásainál fogva igen érdekes a költői koncepcióról tartott előadása (Berlini egyetem), emberi szempontból legmegkapóbb Friedrich Listről szóló kísérlete. Az egész gyüjtemény nehány eddig ismeretlen vonással egészíti ki a regényíró s drámaíró Moloról alkotott képet.