Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 9. szám · / · IRODALMI FIGYELŐ

Apró bírálatok

Zalai Szalay László dr.: A puszta balladája. - Negyven rövidebb prózai írásmű abból a nehezen definiálható műfajból, amellyel a napilapok tárca vagy irodalmi melléklet címen ismertették meg a közönséget. Sz. L. tárcái nemcsak terjedelemre nézve bámulatosan egyformák, de mintha témájukat, hangulatukat, stílusukat is előre kiszabták volna az irodalomra áldozható hely s az ilyen helyen irodalmat szomjazó közönség ízlése szerint. Témájuk a betyárvilág, hangulatuk a multat sirató kuruc-kesergés, amely visszasír mindent egész az Ázsiából való kijövetelig, sőt azon túl. A stílust, amelyről az embert meg lehet ismerni, ezekben a tárcákban a három pont, a minden mondat, de legalább is minden bekezdés után elnyuló három pont képviseli, a ki nem fejezett gondolatok jele. A 425 oldalas nagy kvartalakú könyvet, amely a magyar alföldről olyan színes és olyan eleven képet ad, mint pl. May Károly könyvei Délamerikáról, Benyovszky István színes képei illusztrálják, tökéletesen idomulva az egyes fejezetek stílusához és hangulatához. (I. Gy.)

Szabó László: Vándor sirály (Génius kiadása). Száznál több vers; a címlap tanusága szerint az Új-Világban íródtak, - eszmei nívójuk és kifejezésmodoruk azonban nem nagyon új, amit a jólkovácsolt rímek és itt-ott fölbukkanó modern szókapcsolások még feltűnőbbé tesznek. De olykor szép hangokat is tud adni ez az amerikai magyar poézis.

Erdőházy Hugó: Jós Percekben (Komárom). - «Verses orációk az Emberről, Csókról, nyugtalan órákról s más méretlen Kincsekről.» A szabadversek megszokott szólamai között felcsendül egy-egy költőibb kép, erősebb hang vagy magyarabb ritmus.

Környei Elek: Négy szem közt (Komárom). - Egyszerű s igénytelen érzések a szabadvers nyersen realisztikus ruhájában. Új tömlőben ó-bor: a tömlőt manapság sok példányban látjuk, s a bor se különösen ritka fajta. Mégis: szimpatikus költő versei ezek, aki sehol sem nagyhangú s nem akarja túllépni tehetsége határait.

M. Juhász Margit: Üzenem Ádámnak (Nyíregyháza). - Művelt, érzelmes költő; gyengéd reálizmus s némi Krúdy-hangulatú romantika; érdekes, ahol a lánydiák életének apró képeit festi; másutt a filológ-műveltség reminiszcenciái csillognak meg a lányos ábrándok fényeiben.

Halmágyi Irén: Versek (Kassa). - Tárca-ötletek, primitív versekben.

Geiszler Lajos: Tengerszem (Győr). - Jelentéktelen versfüzetke.

Emmerich Leszlényi: Deutsche und ungarische Gedichte (Budapest). - A könyvecskében magyar és német versek vegyesen foglaltatnak; az előszó szószerint és egész terjedelmében: «Meine nachfolgenden Verse erheben auf literarischen Wert keinen Anspruch».

B. Ghillány Antal: Vérző szívek (Eperjes). - Esztétikai ítéletet bajos lenne mondani a fiatal költő verseiről: annál érdekesebb, mint a diákkor zűrzavarában való riadt tapogatózás és útatkereső vágy psichológiai dokumentuma.