Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 3. szám · / · IRODALMI FIGYELŐ · / · MAGYAR IRODALOM · / · Komlós Aladár: MARIKA ÉNEKELJ!

Komlós Aladár: MARIKA ÉNEKELJ!
Kassák Lajos regénye - Pantheon
2.

Velejében persze Kassák most is hű magához s azt csinálja, amit más műveiben. Ez az író, aki egyébként hajthatatlanul küzd a társadalom rossz berendezkedései ellen: a legritkább harmóniában él a természet-szabta törvényekkel, s legszebb lapjain egy örök rend átérzésének és helyeslésének ünnepélyes szinte biblikus pátosza ömlik el. Nem mintha csupa gyönyörűségnek hinné az életet, ellenkezőleg, tudja, hogy küzdéssel és bajjal van tele: egészében mégis tetszik neki s úgy találja, «hogy jó». Hangjában, ahogy a dolgokról szól, van egy csöppnyi rezignáció, de ennél jóval erősebben hangzik belőle a magával elégedett s a világgal megbékült ember harmóniája. Leírásaiban az óda és az idill hangneme vegyül. Aki olvassa könyvét, úgy érzi: szép a világ, - bár olykor már kissé feszélyezetten nézi az iró szerelmi hódolását az élet előtt.

Érthető már most, ha ez az író szivesen ábrázolja a természet életét, s több szeretetet árul el a természethez még közel álló falu, mint a bukdácsolva új utakat kereső város iránt. Ha Kassáknak nagyon tetszik valamelyik hőse, mindig azt mondja róla: olyan, mint az állatok. Mert az állat a meg nem zavart rend szerint való élet képviselője a szemében, az embernek-levés már aberrációk veszélyeit rejti magában. Ha pedig ábrázolni kell az emberi életet, az ilyen író nyilván szívesebben és jobban rajzolja az olyan jeleneteket, amelyekben az emberek szinte személytelenül mozognak, általános lélektani törvények hatása alatt (a könyv legszebb fejezetei közül való egy vásárnak a rajza), mint ahol egyéneket kell szerepeltetnie. Kassák kitünő a táj- és életképekben, de meglepően gyenge, ahol emberi egyéniségek árnyaló megkülönböztetésére volna szükség. Vannak, akik Kassákot naturalisba regényírónak vélik. Ez a felfogás téves. Ha valamely képzőművészeti stílusra hasonlít Kassák eljárása, talán még leginkább a kubizmus az.