Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 2. szám · / · KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: VÉLEMÉNYEM

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: VÉLEMÉNYEM
VII.

Nem igaz, hogy valaki bármily okból, - haszonvágyból, sikerhajhaszásból - megalkudhat, «leszállhat» a közönség színvonalához. Ez még senkinek se sikerült eddig: Az író azt csinálja, amire képes. Vannak a drámának költői és ponyvaírói. Ezek a rózsaszín cukrászok zokogva szívük mélyéről kotorták elő azt a jelenetet, melyen mi röhögünk, de éppezért hat annyira a házmesterekre és fodrásznőkre. Ezek írás közben könnyekig kacagtak azon a bárgyúságon, melytől mi elalszunk. Ezek becsületes tökfilkók.