Nyugat · / · 1929 · / · 1929. 15. szám · / ·
Sürü ragadós fekete sötétség ez
mint egy melegfürdő amibe szeszeket töltöttek
megüllepszik elárad fojtogat
Áfrika Áfrika
ilyenkor nőnek a varázsfüvek
a csillag ég villog nem világit
gyere kedvesem félek a forró
óriás árnyak alatt.
Négerek ülnek a folyóparton
boszorkányok susogásától nehéz az éjszaka
nem hallod a dobokat a dobokat
Áfrika Áfrika
különös állatok sirnak a ketrecekben
a folyó csillog mint egy meleg mocsár
a fü mászik a kigyók merednek
valami bálvány előtt.
Ó kedvesem csak titkos kigyók titkos kigyók
ne csuszkálnának itt minden bokorban
a bálványok torzak és naivok és nevetségesek
Áfrika Áfrika
de nem tudunk már nevetni rajtuk
ketten vagyunk majdnem egyedül
mindenfelől késeket fennek
ebben a rémes és gyerekes világban.