Nyugat · / · 1929 · / · 1929. 13. szám · / · Puskás Lajos
JÚLIA
Árva szemeim!
Gyakor sirástok,
Lészen ezentúl könnyhullatástok.
Virágos kertemben jártomban-keltemben
Könyvemmel öntöztök, vélek harmatoztok
Violavirágok,
Violatövek.
Kakas is már szólal, meghírdeti napját
Ez világból való csendes múlásomnak,
Én mátkaságomnak...
Páva is megindúl fejér folyóvizre
Szárnya-csattogtatni... Istenem ne hagyjad:
Magam ne mehessek búzavirág-szedni
Leánytársaimmal a búzamezőbe
Szép piros hajnalban...
Istenem! Istenem!
Idvezlégy nagy-ékes királya-ura,
Mind-ez világnak édes oltalma;
Szentséges vizek örök kútfeje
Sugarak-vető, fejértüzü oltár!
Orcáik fénye Te orcádon újúl,
Mindenek, hegy-völgy Téged dícsérnek
Te trónusodnak eléjárúlván
Imában állnak szent színed előtte.
MENNYEI SEREGEK ÉNEKE:
Dícsőség!
Dícsértessék az Úr!
Örökig áldassék,
Halleluja!
JÚLIA
Halleluja!
Dícsértessék az Úr!
Hegy-völgy kiáltsanak:
Halleluja!
ÁRADÓ VISSZAHANG:
Halleluja!
MENNYEI SEREGEK:
Ecce ancilla Domini,
Halleluja!
JÚLIA
Anyám! Anyám!
Halleluja!
Dícsértessék az Úr!
Az-ki úton-járót, ösvénye-elvétőt
Örökig vezérel,
Tétova keresőt, érette-kiáltót
Kegyelmesen hallgat,
Maga elé szólít,
Dícsértessék az Úr!
Halleluja!
LEÁNYOK
Hajnal vagyon! Piros hajnal!
Szép Júlia aluszol-e?
Hajnal vagyon!
Sugárontó szép szövétnek
Nap is sugarát vetette,
Páva folyóvizre szállott
Ékes szárnya-csattogtatni
Ékes-maga mutogatni...
Fejér vizre kényes páva.
Hajnal vagyon!
Késő vagyon
Magadat most ékesitned
Aranyhajad most fésülnöd
Gyűrűt most ujjodbahuznod
Szép Júlia!
Szerelmes virág!
Kit csudál világ.
Adjon Isten Orzsa asszony!
ORZSA
Ti leányok adjon Isten!
Költsétek csak! lármázzatok!
Már ilyent ugyan ki látott?
Ugy hagyta csak tővel-heggyel
Mind a munkát tegnap-estig:
Mátkaköntösét varratlan,
Mind-magát elkészületlen,
Most aludnék bezzeg!
LEÁNYOK
Kamarája ablakában
Szóval szóltunk, kiáltottunk,
Szavát is csak nem hallottuk,
Magát is csak meg se láttuk
Mindhiába vártuk.
ORZSA:
Költsétek csak! lármázzatok!
Mert különben fel nem ébred;
Szemrehúnyatlan fennvirrasztott,
Éjten-éjjel énekével
Mind-szüntelen felriasztott:
Lakodalmas virradóra
Mátkaköntösét vasalta.
LEÁNYOK
Nézzük meg hát, hátha mégis,
Csak nem szólott, mégis itt van.
LEÁNYOK
Júlia szép leány!
Szerelmes virág!
Ugyan mely virág?
Búzavirág, szőlővirág,
Székfüvirág-é?
Székfüvirág...
Szerelmes virág!
Júlia szép leány aluszol-é?
LEÁNYOK
Üres hálókamarája,
Ágya vetetlenül vagyon,
Júlia szerelmes virág
Ugyan hová is meheték?
ORZSA
Üres kamarája, ágya is vetetlen,
Vajh hová meheték?
Talántán kimene a búzamezőbe
Búzavirág-szedni...!?
LEÁNYOK
Búzavirág-szedni, koszorúba-kötni,
Leányságától búcsúzni
Pártája-síratni.
ORZSA:
Taláncsak kimene a búzamezőbe
Búzavirág-szedni...
Ti leányok keressétek,
Sebten hazaszólitsátok,
Helyettem is megszidjátok
Júliámat, leányomat!
LEÁNYOK
Júlia szép leány! megsíratunk téged;
Te búcsúvevésed siratván-siratjuk
Te búcsúvevésed gyöngyös-szép pártádtól,
Leánytársaidtól...
ORZSA:
Mindjárt itt is leszen jó gyűrűs mátkája
Kinek eligértem, mátkájaul adtam,
Nagy bizony-oltalmas két kezére biztam
Kelemen mivesnek...
LEÁNYOK
Székfü szép virág!
Szerelmes virág!
Legények tövekről vészik,
Süvegekbe tészik.
Pávának jó. Jókor reggel
Folyóvizre sétál,
Ékes-magát mutogatja,
Ékes szárnyát csattogtatja,
Mindenek csak elcsudálják
Kényességét holtaiglan.
Leány? Szegény. Búval csak él.
Ékességét elcsudálják,
Megkivánják,
Fejér virág, leszakasztják,
Kebleken hervasztják.
Jaj! Kelemen!
MIND
Adjon Isten Orzsa asszony!
Adjon Isten!
ORZSA:
Tinéktek is!
Vaj' ugyan mivégre jőttök
NÁSZNAGY
Leányodnak kéretésén
Júliádén, szép leányén
Járunk.
Kelemen mívesnek
Mi jó kőmivestársunknak,
Leges-elsőnek közöttünk
Támadt úgy a gondolatja
Dévavára-épitőnek:
Elsőbb házasodnék, aztán
Épiti meg Dévavárát
Oltalmunkra...
ORZSA
Nem adom.
Nem adhatom, honn is nincsen.
KELEMEN
Gyámolója leszek, a széltől is őrzöm,
Halovány orcáját harmattól is óvom.
Bizony szerelmemnek nagy-erős bástyája
Oltalmára lészen örökig, halálig.
ORZSA:
Bizony néked adnám Kelemen kőmives,
Te szeretésedre, erős oltalmadra,
Hiszen nagy tisztesség...
VÉNASSZONYOK
Haj mely ékesség, mely nagy fényesség
Ez házon esék mely nagy tisztesség,
Nagy-méltán szóljuk, fennen énekeljük:
Légyen vigasság!
ORZSA
De csak itthon tudnám...
Leányokat küldtem, véltem úgy lelik meg:
Öltöző kamarájában
Indulóban tükre mellől
Holott magát ékesiti,
- Bátor nem szokása
Maga cifrálása,
Szép-magának, termetének
Illegetve kelletése -
De ma lakodalma napja...
KELEMEN
Hamar! Felkútassad!
NÁSZNAGY
Fel is felkútatom.
ÉNEKMONDÓK
Héj csak emitt kerekedjék
Gyarapodjék ékes szállás
De hó reme róma!
Abban is származzék apródad küs gyermek,
Magas légyen nevekvése,
Páris orcája.
KELEMEN
Hamar! Sebesebben!
Még ez egy napom van!
Ez utolsó napom örömesten élnem
Asszonyom szivére fejemet nyugtatnom
Még ez egy napom...
ÉNEKMONDÓK
Táltosfiu nevekedjék,
Vadon-járni megtanuljon
De hó reme róma!
Kezéreszoktassa csodafiúszarvast,
Nyughatlan vadat nyilazzon,
Magát múlassa.
KELEMEN
De indúlunk hajnalban
Ellenség útjának útjaszegő-útra,
Ország nyugalmának vára-felépítők,
Tizenkét mívesek. Tizenkét kőmives.
KŐMIVESEK:
Indúlunk hajnalban szép mivelkedésre
Ellenség útjának útjaszegő útra...
ÉNEKMONDÓK
Hajh mely ékes,
Mely csuda, szép vad
Csudafiúszarvas!
Ágbogain a nap s a hold
De hó reme róma!
KELEMEN:
Szép Júlia mátkám! Én szivem-szerette...
NÁSZNAGY
Nem lelem...
ORZSA:
Ugyan mi érte?
KELEMEN:
Mi érhette?
LEÁNYOK
Orzsa nénénk!
Hasztalanúl hogy kerestük:
Búzamezőt átaljártuk,
Keresztűl megkiáltottuk
Júliával, szép nevével
S szinét is csak meg se láttuk
Júliának...
ÉNEKMONDÓK
Bátor űzzed
Hej regülejtem! -
Csudafiúszarvas
Meg se indúl s el nem éred
De hó reme róma!
ORZSA:
Én Júliám, szép leányom!
KELEMEN:
Szép Júlia!
NÁSZNÉP:
Szerelmes virág!
Azkit mind-ez világ csudál!
KELEMEN:
Szerelmes szép virág!
NÁSZNÉP:
Mennyei virág!
JÚLIA:
Szóval tehozzád szólalok
Ki voltál anyám
Szóval téged megkérlellek
Szómat meghallgassad!
NÁSZNÉP
Szóval virág felszólala
Szerelmes virág!
Szóval virág felszólala
Mennyei virág!
JÚLIA:
Édesanyám, Édesanyám
Ki voltál anyám,
Tőled én búcsumat vészem
Hamar-koron!
ORZSA:
Én Júliám, szép leányom
Szerelmes virág!
Búcsúd tőlem minek vészed
Hamar koron...
JÚLIA:
Mivel hija esék szüzek seregének
Az mennyei karban, odavitetem én...
Búcsúm tőled azért lészen
Hamar koron...
KELEMEN:
Szép Júlia! Szerelmes mátkám!...
NÁSZNÉP
Az mennyei kapu nyitatlan megnyilik
Az mennyei harang húzatlanúl szólal
Oda bévitetik Júlia szép leány...
ORZSA
Leányom, leányom! Virágos kertemben
Első-raj méhemnek gyenge lépecskéje
Gyenge lépecskéje, sárguló viasza
Sárga szép viasznak földön-futó füstje...
Menybeható lángja...
JÚLIA
Három próbatevés. Az első megvagyon:
Tőled édesanyám végbúcsúmat vennem,
Másod-próbatevés: Mátkámtól búcsúznom...
KELEMEN
Nem! Soha búcsúznod, tőlem elszakadnod
Júlia szép leány! Gyürüsöm jegyesem!...
De velem eljőnöd asszonyfeleségűl,
Hitvesül...
JÚLIA:
Bizony elbúcsúznom, vissza is nem jőnöm
Kelemen kőmives!
Mivel híja esék szüzek seregének
Mennyei szent karban...
S úgy fel nem vitetem
Három próbatevést hahogy ki nem állom.
KELEMEN:
Jegyesem! Gyűrüsöm!
JÚLIA:
Másod próbatevés mátkámtól búcsúznom.
KELEMEN:
Gyűrüsöm jegyesem! jegybéli szép mátkám!
Bizony oltalmadra, nagy erősségedre
Lesz mi nagy kötésünk...
JÚLIA:
Bizony csak elválunk.
Jegyesem ki valál reám fel ne indúlj,
Isten nagy kötése bizonyabb erősség;
Asszony-életemet nagyobbal cserélem,
Bizony elhívatom
Némely-nap utána nagy próbatevéskor
Égi mátkaságra magam elgyűrüznöm.
NÁSZNÉP:
Harmad-próbatevés...
Mennyei harangok hangosolván hínak,
Mennyei seregek szólitván szólítnak
Nagy próbatevésre...
KELEMEN:
Júlia szép leány!...
JÚLIA:
Másod-próbatevés bizony már megvagyon
Kelemen kőmives... harmad próbatevés:
...Vaj mit küldhet Isten ennél súlyosabbat
Lelkem-szakasztóbbat: Atyámtól elválnom,
Kelementől válnom...
Kelemen!...
KELEMEN:
Épitek...
JÚLIA
Reám fel ne indulj!
Engedd erős voltom Istennek mutatnom
Ő nagy szerelmében...
KELEMEN:
Júlia szép leány!
NÁSZNÉP:
Magasságos mennybe bé is bévitetik
Harmad-próbatevést, azt is ha kiállja
Mindeneknek árán...
Lészen udvarlása felszálló szép harmat
Mindenek dicsérik, hirén elcsudálnak...
KELEMEN:
Épitek tenéked egy szép csudamalmot...
NÁSZNAGY:
Hajnalon indulunk magos Déva alá!
KELEMEN:
Az első kereke sustákot hullasson,
Második kereke bélagyöngyöt szórjon...
JÚLIA
Harmad-próbatevés s némely nap utána...
KELEMEN:
Harmadik kereke gyémántkövet vessen...
NÁSZNAGY:
Dévavár-épitők, oltalomépitők,
Tizenkét mívesek...
KŐMIVESEK:
Nem megyünk nélküled...
KELEMEN
Életem, omló vér, Teéretted csordúl,
Mind Tenéked adom, bizony életem is...
NÁSZNÉP
Szolgálatot tészen mennyei szent karban
Orcáját füreszti támadó fényes nap,
Minden búja-belől omolván kiárad
Ő nagy fényessége...
Mely-igen szép virág!
Mennyei virág!
Júlia, szerelmes virág!