Nyugat · / · 1928 · / · 1928. 15. szám · / · IRODALMI FIGYELŐ · / · Kosztolányi Dezső: MEGREMEGŐ SZELLŐ

Kürti Pál: POE: GROTESZK ÉS ARABESZK
Babits Mihály fordítása - Athenaeum

Kitünőbb, lényegbe-találóbb összefoglaló címet, mint amilyet Babits Mihály adott összegyüjtött Poe-fordításainak, aligha lehetett volna. A klasszikus novella felborulása óta a naturalizmus hömpölygő áradata partra vetett valamit, ami már csak igen halkan és távolról emlékeztet tisztavérű ősére: a skiccet, a képet, a pszichologikus rajzot, a regény-forgácsot, szóval a «naturalista novellát» - melléktermékét annak az érzés- és látásmódnak, amely minden szálával a regény nyúlós formájához tapad. Emellett kialakult még a novellának egy ritkábban művelt, röpkébb, de művészileg talán mégis anyagszerűbb fajtája: az arabeszk. A régiek konstruáló fantáziáját itt valami egységes hangulat és idegfantázia váltotta fel, csapongás egy szorosabban megfoghatatlan látomás körül, illó élmény, amely ugyan már nem a novella formai normájának, de korlátainak engedelmeskedik. Az alkoholista nagymester Poe efajta irásaiban szoros rokonságot tart a német romantika néhány alakjával, de különösmód nem is annyira a sors-rokon Hoffmannal, mint inkább Eichendorffal, Brentanoval és Arnimmal. Az ő mocsárgáz-arabeszkjei, az Eichendorff szappanbuborékai és az Arnim szertefoszló párázatai egyazon művészetérzésből törnek fel.

A klasszikus novellától az arabeszk-novelláig beállott bomlási processust pompásan szemlélteti az ebben a kötetben is bennefoglalt egyik Poe-írás: a Metzengerstein című novella. Két nemzetség ősi gyűlölködéséről van benne szó és arról, hogy a két nemzetségnek két utolsó sarja hogyan vívja meg végső harcát. A régiek ebből a közkedvelt anyagból számtalan novellát konstruáltak; számukra itt adva volt egy tipikusan novellisztikus konfliktus, amelyből valami kézzelfoghatóan izgalmas történést vezettek le és vetítettek bele a novella lapidáris formájába. A Poe-novella egyáltalán nem éreztet konfliktust, történese sincsen a szó novellisztikus értelmében, hanem van benne valami vérzivataros, fojtott hangulat, ennek a hangulatnak sokfejű kígyója kúszik és vonaglik benne s az olvasó előtt káprázatos rajz terül el: arabeszk!

Egy hordó Amontillado a címe annak a novellának, amely talán az összes Poe-novellák között a legmesteribben van megszerkesztve. Látszatra szegényesebb, mint sok népszerű Poe-írás, - a beteg költő beteg fantáziája termelt izgatóbbat, furcsábbat, megdöbbentőbbet sokat. De ez a kis novella tökéletes koncentráltságával, ökonomikus egyszerűségével, egyetlen esemény felé lélegzetfojtó menettel haladó meséjével talán maradandóbb, mint sok más írása, amelyet egykor nem fognak megérteni, mert nem értik majd az idegállapotot, amelyből fakadtak... Amellett benne vannak ebben is a poe-i lidércek, minden vibrálása egy rémlátó, nyugtalan léleknek. A klasszikus novella ölelkezik benne az arabeszk-novellával.

...Lesz idő talán, amikor a Poe groteszkjei frissebben fognak hatni, mint a csak hátborzongató írásai. Már ebben a kötetben is háttérbe szorít három pompás groteszk írás nehányat, amelyben az alkoholgőz ferde páthosza irritálja a mai olvasót. Különösen sikerült és frappáns az Elveszett lélekzet című, tiszta groteszk vonalvezetésével és burleszkbe hajló fordulataival. Sőt: Amerika ízét kóstoljuk benne félreismerhetetlenül! Az ősi groteszk-novella elemeinek genealogiáját vezethetjük le benne az amerikai film-burleszk legmaibb bukfencéig.

Babits Mihály fordításai remekek! Bennfoglaltatik a kötetben a klasszikus Holló-fordítás is.