Nyugat · / · 1928 · / · 1928. 8. szám · / · KÉPZŐMŰVÉSZETI FIGYELŐ

Tersánszky J. Jenő: BÁLINT REZSŐ

Bálint Rezső, ahogy ezen legutóbbi kiállításán nekünk bemutatkozik, kétségkívül művészetének delelőjén tart. Látása megállapodott, rutinja teljes. A kifejezési formák keresése már mögötte van.

Hosszú és küzdelmes út vezette idáig. Egyet azonban meg lehet állapítani erről az útról. Semmi állomásában nem esett szertelenkedésekbe, végletekbe. Körülbelül azt lehet leszögezni róla, hogy a kifejezési modor kérdéseiben, amit tanult, vagy amit megfigyelt s önmagán átbocsátott, az mintegy kvintesszenciája a különböző felfogásoknak, vagyis az, amit lehet és kell megtanulni. A szín, a vonal és forma problémáit csak bizonyos egyénies középúton, bizonyos mérséklettel oldotta meg mindig magában. A realitásnak igen erős érzése a legjellegzetesebb művészetében. Akármifajta látás: impresszionista, színnel, tónussal való érzékeltetés, akár dekoratív próbálkozások, akár a térbe helyezett tömegek leegyszerűsített szemlélete legyen az, amit feladatának tekint, mindez valahogy felolvad valamiféle sajátos naturálizmusban nála, amely levegőt és életet jelent minden képében.

A hatás eszközei közül legnagyobb előszeretettel a sejttetéssel, a kinemmondottsággal él, de ebben sem megy bizonyos mértéken túl s ennek ténye sem leplez, mint sok másnál, tudásbeli fogyatékosságot, felszínességet, különcködésvágyat, vagy munkakönnyítést nála.

Ugyanígy van azzal, amit az ösztönre bízásnak, a szerencsés pillanatok kiaknázásának lehet hívni. A tudatossága mindig közvetlen mögötte jár az ihlet lázának, néha szinte zavarólag, de kontrollálólag mindig, okos, jótékony módon. Tudja, mikor rontana már a készebbre-csináltság valamely dolgán s idején hagyja abba, hogy a vázlatszerűség a frisseség nagyobb és teljes plusszát adja képei hatásának.

Hogy Bálint Rezső művészete meglepetéseket nem tartogat még, ezt kijelenteni nem lehet hozzá hasonló tehetségű művészről. Bizonyos az, hogy amit most ad, az már, mint mondtam, kész, érett művészet, amin ha kitart (és erre minden reményünk meglehet), ez is sok, sőt elég.