Nyugat · / · 1928 · / · 1928. 4. szám · / · FILM-FIGYELŐ
Az amerikai Fox filmgyár éveken keresztül igen rossz hangzású név volt azok fülében, akik a film művészi fejlődéséért lelkesednek és akik hisznek a filmben. A Fox híres volt «vad» filmjeiről és a legalacsonyabb tömegízlésre pályázó giccseiről. Most, hogy ez a nagy amerikai filmgyár valami jubileumot ünnepel, annál is inkább leszögezhetjük ezt, mert rögtön hozzá kell tennünk, hogy a legutóbbi 2-3 évben a gyár alantas tendenciája megváltozott és gyors fejlődéssel tört előre elismerésreméltó művészi eredmények felé. Ebben az esztendőben például a szezon java filmjeinek nagy része Fox-film volt és különösen ha a többi hangadó amerikai gyárral hasonlítjuk össze, akkor azt kell mondanunk, hogy gyorsan és váratlanul az élre került. Ennek bizonyítására elegendő elsorolnunk az idei Fox-filmek javát: Nagy szüret, Hetedik menyország, Nagyváros szimfóniája és Virradat.
Ezt a pompás sorozatot egészíti ki most a Carmen. Rendezője Raoul Walsh, aki a «Bagdadi tolvaj» mesestilizáltsága, a «Nagy szüret» technikai virtuózitása után harmadik oldaláról mutatkozik be. A Carmen az erőteljes reálitásoknak és a gyengéd játékfinomságoknak nagyon szép filmje. Telve van élettel, temperamentummal és mozgalmassággal, tónusa epikus, dinamikája mégis drámai: fojtott, telített és vérbőséggel lüktető.
A film szélességének és motívumbeli gazdagságának igen nagy hasznára szolgál, hogy meséjében nem az operai átdolgozást követi, hanem az ősforrást: Prosper Merimée novelláját. Így kaphatott csak a film lüktető áradást és életteljességet, az operai szcenirozás teátrális kivonalozása helyett meseszerű gazdagságot. A film azonban nemcsak epikai és drámai voltában nagyon szép, nagyon hatásos és nagyon gazdag, hanem filmszerűségében is: vízuális motívumokban, meglepő képkivágásokban és filmszerű fordulatokban.
Kétségtelen, hogy a film lelke a női főszereplő: Dolores del Rio. Sugárzó élet és temperamentum, néhol talán több is, mint kellene. Mindig vonzó és magával ragadó. Sokszor nem is tudjuk pontosan, hogy vonzó és magával ragadó hatása játékából árad-e, vagy erotikus temperamentumából. Igaz, hogy ez végeredményben mindegy: az összhatás a fontos. A férfi főszereplő Victor Mac Laglen Bartholomeot, a torreadort alakítja. Őt is éppen úgy, mint Dolores del Riot, már láttuk a Nagy szüretben. Robusztus, jovális, kedélyes bika. Nem lehet jobb partnert elképzelni del Rionak. Don Jose megszemélyesítője Don Alvarado, közepes és sablonos filmszinész.
A felírásokat szokatlan kedvvel, frisseséggel és szellemességgel írta a film dramaturgja, Szántó Armand.