Nyugat · / · 1927 · / · 1927. 22. szám · / · IRODALMI FIGYELŐ · / · KÁRPÁTI AURÉL: A HARMADIK RÓMA

Alkalay Ödön: ALEXANDER BERNÁT MINT TANÁR

Alexander Bernát filozófus volt, tudós, publicista, kellemes társalgó, szeretetreméltó, verőfényes ember - de mint élmény többet jelentett ennél is: nagy tanár volt. Semmi sem ritkább, mint ez a nagy tanári adomány, oly ritka, mint a legmagasabb művészeti nagy politikai hivatottság. Szeretetet és lelkesedést tudott kelteni aziránt, amit előadott; mint minden nagy tanító, csábító volt. Elcsábított a művészetre, filozófiára, absztrakcióra; olyanokban is, akiket különben se hajlandóság, se szükségérzet nem hajtott e világtörténés és a lét absztrakt megértésére, azt az érzést keltette, hogy a filozófia a legszebb a legmélyebb és legboldogítóbb élethivatás. Mint tanár olyan hatása volt, mint a nagy művészeknek; hallgatói az ő látószögén keresztül látták a világot. Tehetségének legmélyebb forrása ugyanaz, mint a művészi tehetségé: szenvedélyes ösztön egy sajátos világ (ezúttal gondolatvilág) felépítésére és közlésére. Nem tanított határozott tantételeket. Kollégái (még pedig nemcsak a belföldiek, de a legtöbb külföldi filozófiai tanár is) hozzá hasonlítva száraznak és iskolamesterinek hatottak. Akik a tanítás céljának tartják: tanítható tételeket, tananyagot közölni, - rossz szemmel nézték működését. De a mi korunkban, amidőn, tanítható tételek felülmulhatatlan módon könyvekbe vannak foglalva: ezek közlése a tanítás legkisebb feladata. Ami Alexander tanárból tanítványaira áramlott, az több volt minden tárgyi tartalomnál, az szuggerált lelkesedés volt a tárgy iránt. A nagy tanárban oly erő van, mely csak kontaktusban tanítványaival válik hatékonnyá; csak ha ez a kontaktus létesült, működik a villamos áram, szikráznak villámai. Ezért érthető, hogy Alexander tanár nem tudományos és publicista tevékenységében érezte énjének legfőbb teljesülését, hanem tanítványaival való együttműködésében. Tudományos és publicisztikus művei minden jelentőségük mellett nem adnak fogalmat tanári jelentőségéről. Die Ladung mit Enthusiasmus... némelyek számára egy életre elég volt. Nem kételkedem abban, hogy sorsokat befolyásolt, némelyeket eltérített eredeti pályájukból, másokat helyes útra térített. Ezért, habár munkái őt a tudósok és publicisták első sorába helyezik, mégis rokona ő a nagy politikusoknak és reformátoroknak, akiknek élethivatása az ember mivoltát átalakítani.

Ebben: az emberek átalakításában és önmagukra való eszmélésre sugallásában látom én működésének talán kevésbé nyilvánvaló, de legfontosabb hatását. Ezzel közvetlenebbül hatott az életre, mint azok a tanárok, akiknek csak tananyagot terjeszteni adatott.