Nyugat · / · 1927 · / · 1927. 21. szám · / · IRODALMI FIGYELŐ · / · LAVINIA TARSIN HÁZASSÁGA
Horvát Henrik nagy lírai antológiája, mely tizenöt év előtt a müncheni Georg Müllernél látott napvilágot, bekapcsolta az akkori modern magyar költőket a német irodalmi köztudatba. Horvát Henrik, még ma is legjobb német fordítónk, századeleji újromantikus színes nyelven tolmácsolta az új - akkor új - magyar líra kincseit. Ady Endre lefordíthatatlan nyelvének is olyan német jelvényeit találta, melyeknél pontosabbakra az újabb átköltők sem akadtak.
Stafan J. Klein szintén másfél évtized óta dolgozik. Prózát fordít. Magyar írók németországi ismertetésének szentelte életét. Polgári egzisztenciája is ez: fordító. A magyar irodalom német apostola. fáradhatatlanul dolgozik. Ami pedig legalább ennyire fontos: apastoli ténykedését szervező tehetségével támasztja alá. Kéziratokkal árasztja el a német szerkesztőségeket. Néha tizet küld, míg egyet elfogadnak. Ami az egyik tárcaszerkesztőnek nem kell, abban kedve telik a másiknak. Néha öt szerkesztőséget jár meg a magyar novella vagy rajzolat, amíg amatőrjére akad. Sok száz napilap meg folyóírat van, világnézetre meg ízlésre különbözők. Kívánságaikra rá kell hibázni. A kézirat elfogadása néha többhónapos várakozást jelent A leközlés után néha késik a honorárium. Üldözni kell a nem engedélyes utánnyomást. Bosszankodni kell. Levelezni kell.
Stefan J. Klein esztendők ernyedetlen munkájával megszervezte kitünően a modern magyar irodalom német piacát. Irodalmat fordított, csaknem mindig. Elhelyezte a legkitünőbb lapokban (tudom, hogy hiányos névsort adok) Babits Mihály, Elek Artur, Füst Milán, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Lakatos László, Mariay Ödön, Moly Tamás, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, Nagy Zoltán, Révész Béla, Schöpflin Aladár, Szép Ernő, Szini Gyula és mások rövid munkáit. Ezeket fűzte egybe Georg Müllernél megjelent nagy novella antológiájában. Ezekből adta ki, különböző kiadóknál, nevesebb íróink elbeszélésköteteit.
Regényfordításai, melyek egyenest könyvkiadásra készültek, tán elérik már a tucatot. Babits Gólyakalifája és ujpesti regénye, Kosztolányi Véres költője, Móricz Sáraranya, Révésztől a Vonagló falvak és Beethoven: hamarjában ezek jutnak az eszembe. Mind elsőrendű kiadónál jelent meg. Stefan J. Klein kivívta magának a modern magyar irodalom háláját.
Ezt az ernyedetlen szorgalmú munkásságot annál inkább méltatom, mert effélét csinálni néha magam is próbálok.
Magvas szókincsű, magyaros mondatkötésben bővelkedő íróinkat németre fordítani szinte lehetetlenség. Móricz Zsigmond vagy Révész Béla átköltésébe sohsem mernék belefogni. Stefan J. Klein megpróbálta a lehetetlent. «Die Tücke des Objekts» legyőzése nem mindig sikerült. Különböző prózák zenéje Klein fordításában néha hasonló hangszerelésű. Ein Schuft, wer mehr gibt, als er hat.
Stefan J. Klein legújabban a heidelbergi Merlin-Verlagnál jelentetett meg három kitünő magyar munkát. Michael Földi: Das gestohlene Leben. Desider Kosztolányi: Lerche. Ernő Szép: Sünden. Kosztolányi és Szép Németországban elismert írók, éppen Klein propagandája révén. A Pacsirta romantikus realizmusa, Szép Ernő megható, az olvasót megjavító humanizmusa bizton számíthatnak hálás közönségre. Az élet tolvaja erősen megkomponált, utolsó soráig lenyügöző kis regény. A fordítások - nem hasonlítottam össze őket az eredeti művekkel - kellemesen folyamatosak, csak igen kevés helyen önkénytelenül idegenszerűek.
Örömmel látom, hogy Ernst Szépből Ernő Szép lett. Mi az, hogy Desider? Nem magyar név, az bizonyos. Német embert sem híttak soha Desidernek. Mihály is jellegzetesebb mint Michael: Maxim Gorkijt még senki nem írta Maxnak. Nem Bernhard Shaw, hanem Bernard. Nem Karl Baudelaire, hanem Charles.