Nyugat · / · 1927 · / · 1927. 17. szám
Kilenc szomorú tücsök csiripelt
hajnalban, a házatok előtt
és én voltam a karmester úr.
Hogy nevettek a leveli békák!
hasukat fogva. Száz láng kimúlt
de már feslett az égi azúr.
Kilenc szomorú tücsök csiripelt,
pletyka-népség! de én hallgatok
s ha kifeslett az égi azúr,
szótlanul kelek a régi útra,
kilenc tücsök ásítva húzza
és én leszek a karmester úr.