Nyugat · / · 1927 · / · 1927. 13. szám
Szeretem az ivarérettség vad költészetét, mikor a zöld szavak kifakadnak s mint pattanások rügyeznek. Van egy másik tavasz is. Ezt csak a művész ismeri, aki életében már sok millió betűt rótt, sok beírt kéziratpapírt széttépett, aki nem rezzen föl minden csélcsap ingerre, aki gyakorlott kezével mindig odanyúl egy szóért, ahova kell, aki mesterségét töviről-hegyire ismeri, aki fáradt és érett. Ő az irodalmi férfikor gyönyörű tavasza.