Nyugat · / · 1927 · / · 1927. 12.szám

TAMÁS SÁRI: MÖGÖTTED ÉS ELŐTTED A VÉGTELENNEL

Mert sok volt az időd
mögötted és előtted a Végtelennel,
édes, szép Lélek -
elfogtál, mint egy friss, tavaszi legyet,
mert zümmögött bennem az élet.

Úgy fogtál el, mint egy semmi kis legyet -
s egy mámoros madár álmodott a kezedben -
belésimúlt két cifra, ifjú szárnyam,

de nem tudtad és nem akartad
és én se hittem,
hogy két óperenciás év üveghegyén keresztűl
a tenyered melegét visszakívánjam.