Nyugat · / · 1927 · / · 1927. 12.szám

TAMÁS SÁRI: BÁLVÁNYIMÁDÓ KEZEIM

Riadt, bálványápoló kezem
hadd becézze most a szivedet,
ahogy régesrég megkapaszkodott a Világban
egy csillagos arc alatt
s két fehér forrás felett.

A testem már táncok dobálták,
mégis a bálványoknak volt eretnek,
a térdeim inogtak, hajoltak, rángtak,
mégis a legtöbbet térdepeltek.

A szám most is emlékszik egy-két imádra,
a szemeim a csillagjaid járását lesték -
csak a kezeimnek bocsásd meg
édes bálványok szerelmes, síma testét.