Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 24. szám · / · Figyelő · / · Film-figyelő
A film rendezője herbert Brenon, aki a tavalyi szezonban tűnt fel "Péter Pán" című mesefilmjével. Főszereplője ugyancsak abban a filmben debütált: a fiatal Betty Bronson, aki az amerikai női sztárok nagy gárdájának nagyon sokat ígérő, szimpatikus tehetsége.
A Mennyország Kapuja is mesefilm, nem azonban mint teljes és önálló mesekompozíció, hanem mint álom, beleágyazva egy kedvesen banális históriába.
Egy kis cseléd a londoni Whitechapelben - ezt játssza Bronson - megálmodja a Hamupipőke-történetet. A szentek rajongó egzaltáltságával várja, követeli és kapja meg a varázslatos álmot a suburban-viskó küszöbén, az álmot, amely a tökszereket ragyogó négylovas batárrá változtatja, a batár felhőkön, hold alatt robog tündérország felé, ott végbemegy a nagy leánynéző és kézfogó, amelyek azután szerény valósággá válnak az ébredés után.
Igen figyelemreméltó ennek a filmnek technikai kivitele - elsősorban természetesen az álomrészben. A bagdadi tolvajjal összehasonlítva bontakozik ki jól a haladás és az új eredmények, különösen a tökszekér átváltozása és négylovas hintó felhőkön való útja. A bagdadi tolvaj repülő táltosának továbbfejlesztése.
Az álomjelenetnek azonban mégsem a pazar kiállítás és a nagyszerűen véghezvitt trükkök a főérdeme, hanem az álompszichológiának ügyes, sokszor mély, alkalmazása. Ahogy a valóságelemek belejátszanak az álomba, jelentőségükben furcsán és tréfásan felfokozva és ahogyan az oszló álom a szédülés forgó képeivel visszamosódik a realitások közé, az mind a rendező lélektani igazságkeresésére vall. Ez pedig olyan erény, amely az éppen lélektani hazugságokkal operáló amerikai rendezők munkáiban nagyon, de nagyon nagy ritkaság.
A felírásokat Fodor Sándor írta a tőle megszokott rutinnal és írói készségekkel.