Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 22. szám · / · Figyelő · / · Film-figyelő
Az amerikai filmromantikának és érzelmességnek kivételesen tisztán ragyogó példája ez a film. A cím után valami szokványos vadnyugati bandita történetet várnánk. A film sokkal több ennél. Tele van egyszerű, mesterkéletlen emberek egyszerű és mesterkéletlen érzéskifejezésével, az ösztönélet spontaneitásával, primitív lelkek őszinte szívmelegségével.
Ezért a néző együttérzése és meghatódása is mindvégig mélyen emberi és igaz marad és sohasem süllyed az alantas szentimentalizmus posványaiba. A film érzelmessége tele van erővel, hogy a film második részében a hősi önfeláldozás eposzi magaslataira emelkedjen. A három öreg csirkefogó életét áldozza fel, hogy halálukból két szép, egészséges, fiatal ember boldogabb sorsa viruljon fel. Végre egy amerikai filmdarab, amelynek morális tendenciája nem frázis és nem a kispolgári hipokrízis drámai formulázása, hanem igazi etikai hirdetés.
A három csirkefogó elmúlásából fakadt új élet szimbolikus jelzése finom és szellemes: a fiatalok gyermekének neve, Bullmikespade, a három csirkefogó nevének összetétele.
John Ford, a rendező, bravúros munkát végzett és különösen a mozgalmas tömegjeleneteket, a kocsitábor versenyrohanását és hasonlókat oldotta meg remekül. A pompás képbeállítások, a bravúros fotografálási technika egyszerűen felülmúlhatatlanok és az általában kitűnően fotografált amerikai filmek között is kiemelkedővé teszi a filmet.
A film főszerepeit George O'Brien és Olive Borden játszották meleg színekkel, bensőséges közvetlenséggel. A színészi produkció gerince azonban a három aranyszívű csirkefogó alakítása: három igen kedves, finoman árnyalt és mégis erőteljes plasztikájú figura. Neveikkel még bizonyosan sokszor fogunk találkozni: J. Farrell Mac Donald, Thomas Santschi és Frank Campeau.
A film textusának fordítója, Szántó Armand, nemcsak a film tökéletes mesterségbeli ismeretéről tett tanúságot, hanem igazi írói készségekről. Felírásai világosak, tömörek, a képszerű anyagba való teljes beleérzésből születtek meg. Mindig irodalmiak, anélkül, hogy irodalmiaskodók lennének. Felírásai között van néhány egyszerű dalocska is, telítve a film derűsen szomorkás, a maga egyszerűségében megindító levegőjével.