Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 22. szám · / · Kosztolányi Dezső: R. Tagore

Kosztolányi Dezső: R. Tagore
Érzések és gondolatok egy estélyen
III.

Csak hozzávetésekkel állhatok elő, melyek előadása alatt villantak meg előttem. Sok ellentmondás van benne. Otthon ellenfele Gandhi-nak, aki körömszakadtáig való harcot hirdet az európai imperializmus ellen, itt viszont indus nemzeti viseletben szónokol az europizmus ellen. Az arany középútnak, a fölvilágosult szabadelvűségnek politikáját meg lehet érteni. Engem mégsem hagy el a gyanú, hogy kissé színészkedik s szereplésének rúgója elsősorban a becsvágy, az az isteni tetszelgés, mely a költőket - a "világ szemérmetlenjei"-t - bujtogatja, hogy mindenütt és mindenféleképpen mutatkozzanak meg, lélekben is, testben is. Erre kicsiny az egész földgolyó. Ha így van, akkor egyszerre érthetővé és rokonszenvessé válik. Mert kiknek az önbálványozása menthetőbb, mint éppen a költőké, akiknek egyetlen tárgyuk, művészi anyaguk és mesterségbeli szerszámuk: önmaguk? A költők örökké önmagukat kívánnák látni és hallani. Vágyukat eltitkolják. Ez önfegyelemre vall és környezetüknek talán kellemes. De ha ilyen leplezetlenül nyilatkoznak meg, az természetes és megindító.