Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 10. szám
Holnap ha nincs több ifjúságod
A fejed mondd a falba vágod
Szaladsz majd hajadonfőtt a járdán
S óbégatsz csődületben állván?
Bukdácsolsz ájulsz és remegve
Kapaszkodol minden gyerekbe
Belékötsz majd az élő fába
Azt rázod rángatod hiába?
Kérvényt hajítsz fel tán a napra
Rárontasz a rendőrre papra
És rúgsz harapsz habzol dühödve
Míg hurcolnak s eltűnsz a ködbe?
Vagy majd monoklit kensz szemedbe
Utolsó könnyed úgy szeded le
S hűlt sóhajod a rend javára
Ráfúvod a szivar havára?
S élcet hajtasz s vihogsz erővel
Szemközt a bűvös úri nővel
Gerinced ej ha! mint a létra
Tekinteted kacér rakéta.
Simmizni kelsz ha bezabáltál
Lerészegít az a csinált bál
Szemed megfúl, kicsap a nyelved:
Lehet csupasz bőrt tenyerelned.
Ugye! s kisütsz majd minden reggel
Frissen beretvált két füleddel
Bajuszkád közt francia festék
Fogaid márvány sírkövecskék.
Tavaszt lehell, ha nem is ingyen,
Chipre a nyakon, parfum az ingen
S majd a brijjantín dúsan adja
Kamasz fényét rongyos hajadra.
Ó képedből szerveznek újat
A ráncaidban dúló újjak
Tyhű strimflid masnid be betyáros
Ismer mint a rossz pénzt a város.
A masszőrt óra hosszat tűröd
Nyűtt hangod cukron köszörűlöd
S a szent ösztönt gerjeszted daccal
Tanároktól javallt labdaccsal.
Suttyomba hörgesz és kehelgetsz
Lépcsők után hülyén lehellgetsz
De csámpálsz télben rózsa arccal
Mert az be lesz rózsázva kvarccal.
Kényes leűlés meg felállás
Félórás fontos fogpiszkálás
Orrtörlés is vagy fertályóra
Mintha vallásos aktus vóna.
Sajtok primőrök és likőrök
Vizek porok: bendői őrök
Soha egy jaj, soha egy álom
Soha egy vágta a halálon!
Látlak ha csókod kedvesítni
Elfordúlsz ajkad nedvesítni
S les a tükör, szemedbe mondja:
Csaló te, szörny, te dög, te ronda.
Nem jobb vón mondd míg hortyogsz kéjjel
A guta rajtad ütne éjjel
Vagy míg egy csíz visít epedve
Kővé vált szíved megrepedne.