Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 5. szám · / · Figyelő · / · Szinházi Figyelő
Tizenöt év alatt a Csitri című sírva-nevettető történet csak a színház számára öregedett meg; filmen frissebben hatna, mint valaha. Különösen, ha Mary Pickford alakítaná a címszerepet. Talán "A kis szeleburdi" volna a címe a film-keresztségben, vagy "Vadvirág". Esetleg "Forgószélkisasszony". A mai színház kénytelen lesz beletörődni abba, hogy a film lassan-lassan kiforgatja egész vagyonából.
Valamikor minden kultúr-körnek megvoltak a maga állandó hősei és mondái, amelyeket a költők nem győztek elégszer ajkukra venni. Vándorolt ez az anyag mítoszok homályából kóbor énekesek lantjára, onnan eposzba, balladába; a drámaépítésre alkalmas anyagot a költők fejedelme: a drámaíró is kezébe vette. A modern polgári élet is megteremtette a maga mitológiáját és ennek egyik változtathatatlan figurája éppen a csitri-leány, akit szigorú aggszüzek nevelnek, aki felpattantja kalitkájának ajtaját és különböző ártatlan csínytevések után szívének választottjáé lesz. Misem jellemzőbb a mai nagyváros mítoszaira, mint hogy vándorútjuk nyílegyenesen vezet a boulevard-színházak deszkáiról és női írók regényeiből a film-ateliék gyomrába.
Ez a processzus föltétlenül egészséges. Talán akkor virrad rá ismét a színházra, ha a mozi már elvitte minden mai kincsét. Akkor megmarad az, amit semmiféle mesterrendező nem tud a filmnek meghódítani: az igazi dráma.
... Érdekes volt ennek a Csitri-repríznek a közönséget figyelni. A párizsi társszerzők habfehér darabjukat teleszórták mindenféle rózsaszínű malacsággal, mert az mesteremberi raison volt tizenöt esztendőnek előtte. A mai közönség nem nevetett a malacságokon. A mai közönség az ilyen darabnál alig várja, hogy sírdogálhasson, mert a közönség két évtized alatt nagypolgáriból kispolgárivá alakult át. Ha pedig ezek a párizsias szemhunyorgatások ma már hatástalanok, akkor ugyan miféle létjogosultsága van még ennek a Csitrinek a színpadon? Ami szöveg a szeleburdi-kisasszony történetéhez szükséges, az bőven belefér a filmföliratokba.
A Renaissance Színház gárdája tudatában van annak, hogy kultúrmissziót teljesít magárahagyatottságában. A címszerepet Gaál Franciska játssza, aki a gügyögésnek és nyafogásnak olyan gazdag skálájával rendelkezik, hogy még sok szívhezszóló kislányszerepet kívánunk neki.