Nyugat · / · 1925 · / · 1925. 16-17. szám · / · Figyelő · / · Hatvany Lajos: Ady-versek
Hugo Matzner Ady Endre ötven versét, egész kis antológiát adott ki német fordításban "Von der Ér zum Ozean" cím alatt Moritz Perles kiadásában. Leginkább Ady fiatalabb kori verseiből, az Új versek-től a Szeretném, ha szeretnének kötetig válogatott s ezekben a kötetekben is leginkább a tiszta líra-versek inspirálták fordításra. Lelkiismeretes fordító, törekszik az eredetiből annyit visszaadni, amennyit bír, hűség és gondosság szempontjából alig lehet ellene lényeges kifogás. Formailag is hű. Ady magyar ritmusait megfelelő német ritmusokba transzponálja s az eredeti rím-elhelyezésen nem változtat. A lágyabb verseket jobban tudja követni, mint a keményebbeket, zordabbakat, mert nyelvéből hiányzik az erő, amely sokszor oly szertelenül tör ki Ady hangjából. Ezt nyílván maga is érezte s aszerint válogatta ki a lefordítandó verseket. A kis gyűjtemény ezért nem ad képet Ady teljes nagyságáról, csak töredékeket, de bizonyára éreztetni tudja a német olvasóval is, hogy nagy költővel van találkozása. A dolgok húsába vágó kifogást csak egyet lehet tenni a fordítások ellen: német nyelvük - szókincsük és főképp szófűzésük - a múlt század közepi német vers nyelvére megy vissza, különösen Heine nyelvére s ezért sokszor úgy érezzük, el-heinésíti Ady beszédét. Valamikor Dóczy Lajos a Faust nyelvére fordította le Az ember tragédiáját, ami a német olvasóban azt a benyomást keltette: hogy egy Faust-utánzattal van dolga. Matzner úr fordításaiban nem megy a dolog annyira, de Ady-fordítótól azt várjuk, hogy ha már nem tud külön költői nyelvet teremteni egy német Ady számára, - fordítsa őt a modern német líra nyelvére.