Nyugat · / · 1925 · / · 1925. 16-17. szám · / · Tersánszky J. Jenő: A csóka
Már most visszatérhetek arra, amivel megkezdtem ezeket a sorokat. Hogy mennyire nem kívánhat magának senki rosszabbat, mint hogy a dicsőség és közérdeklődés fényébe kerül.
Hiszen tudjátok, hogy tizedesi rangnak és az aranyéremnek megfelelő culágot húzok azóta a hadseregtől életem végéig. Csakhogy én őszintén szólva beérném ezzel.
Az már semmi esetre sincs ínyemre, hogy azóta vigyáznak rám és gondomat viselik. Hogy az ezredesné maga vett pártfogásába és úgy bánik velem, mint az urától való kedves emléktárggyal.
Tornyos kalicka a lakásom és csak úgy szívhatok szabad levegőt, hogy minden léptemet szemmel tartják. Hozzá még bámulóimat mulattatnom kell mutatványaimmal, amiket olyan unottan és gépileg végzek már, akár fakakukk vált volna belőlem az ingaórán.
Nem tudok erről egyebet mondani, mint hogy boldogtalan vagyok. Sőt, hogy soha ekkora mérvű boldogtalanságról fogalmam sem volt. Mert most tudom csak, hogy a függetlenségem és a szabadságom volt a legdrágább kincsem és igazi örömök a csínyeim.
Eleinte még jöttek gondolataim, hogy megszököm ebből a börtönből. De az elkülönültség és a magány valami szörnyű képződések rémeit oltotta belém. Úgy tetszik, hogy madártársaim közé így sem mehetnék vissza többé, mert azóta híre futotta a tojássértés iszonyú esetének és a gyanút bizonyossággá növesztette eltűnésem. Talán megbecstelenítés vagy még rosszabb fogadna. Azonkívül valami még gyötrőbb érzés nyom és tart vissza a meglógástól. Hogy tulajdonképp hálátlan volnék az emberekhez. Ők azt hiszik jók hozzám, ha így bánnak velem. Holott hát... ez egyszerű siralomház.
No de elég ebből a nyavalyaságból! Bele kell nyugodnom, hogy elromlott az életem. Ha még hozzátehetnék valamit, csak afféle, amit a szafaládé gyáros mondott megmentőjének: sohase egyék szafaládét! Ti se kövessétek soha példámat. Ne kívánkozzatok kiválni a nagy tömegből.
Részemről mit tegyek? Csak nevetnem jön rajta, hogy magamfajta pernahajder ilyen tisztességbe keveresett jutalomból és ez lett a legnagyobb bűnhődése.
De most a Zöld és Sárga és Tarka Isten legyen Veletek.
(Vége)